Ez gyors volt: a Politico szerint Magyar Péternek nagyon mélyen meg kell hajolnia Brüsszel előtt, és még így is lyukra futhat

Magyar Péter már hivatalba lépése előtt megkezdte az egyeztetéseket Brüsszellel, hogy helyreállítsa Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát - írta a Mandiner.

A Politico beszámolója szerint azonban ez nem pusztán diplomáciai nyitás, hanem egy olyan alku kezdete, ahol mindkét fél pontosan tudja, mit akar – és mit vár el a másiktól. A lap szerint a tét óriási: mintegy 18 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás, további 16 milliárd eurónyi hitel, valamint a napi egymillió eurós bírság megszüntetése. Magyar Péter ezt nem is rejti véka alá, kijelentette:

 A kérdés azonban az, hogy milyen áron. 

Magyar Péter és a brüsszeli feltételek

A Politico világossá teszi: Brüsszel nem kész feltételek nélkül megnyitni a pénzcsapokat. Az Európai Bizottság több konkrét politikai és jogi elvárást is megfogalmazott, amelyek túlmutatnak a technikai reformokon:

• az egyik legfontosabb követelés, hogy Magyarország hagyjon fel az Ukrajnának szánt, 90 milliárd eurós hitelcsomag blokkolásával, 
• emellett Brüsszel elvárja az Oroszország elleni újabb szankciók támogatását,
•  valamint azt, hogy Budapest ne akadályozza Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megindítását. Magyar Péter már most jelezte, hogy kész engedni. Kijelentette, hogy nem állna a hitelcsomag útjába, és hangsúlyozta, hogy „koherens” politikát szeretne folytatni a korábbi vállalásokkal.

Ez a fordulat azonban jól mutatja, hogy Brüsszel nem csupán gazdasági feltételeket szab, hanem egyértelmű politikai irányváltást is elvár.

A követelések sora itt nem ér véget. Brüsszel a jól ismert, évek óta ismételgetett „jogállamisági” mantrát is előveszi, és ennek jegyében újabb feltételeket szab: korrupcióellenes intézkedéseket, az európai ügyészséghez való csatlakozást, az igazságszolgáltatás „függetlenségének” megerősítését, valamint a média és az akadémiai élet „szabadságának” biztosítását várja el. 

Magyar Péter már felvette a kapcsolatot Ursula von der Leyennel, és késznek mutatkozott arra, hogy megállapodjon a szükséges reformokról. A bizottsági elnök is jelezte, hogy készek együttműködni, és „gyors és régóta esedékes előrelépésről” beszélt. A nemzetközi reakciók szintén azt mutatják, hogy Brüsszelben egyértelmű elvárásként tekintenek a magyar irányváltásra. Jessica Rosencrantz svéd EU-ügyi miniszter szerint már önmagában az is fontos, hogy Magyar Péter helyre akarja állítani a bizalmat, mert ez „megkönnyítheti az együttműködést”.

Lengyel példa, brüsszeli óvatosság

Magyar Péter első útja Lengyelországba vezet, ahol Donald Tusk kormánya korábban hasonló helyzetben próbálta visszaszerezni az uniós forrásokat. A varsói példa megmutatta, hogy Brüsszel hajlandó pénzt adni – de csak akkor, ha a reformok ténylegesen megvalósulnak. Éppen ezért az Európai Bizottság most jóval óvatosabb.

A Politico szerint nem valószínű, hogy pusztán ígéretek alapján előre kifizetnék a támogatásokat. Magyar Péternek tehát nemcsak vállalásokat kell tennie, hanem bizonyítania is kell, hogy végre is hajtja azokat. Ebben segítheti kétharmados parlamenti többsége, amelyről úgy fogalmazott: Van egy szuper többségünk a parlamentben, és ez hatalmat ad arra, hogy átalakítsuk az állami rendszereket, és ezt meg is fogjuk tenni. Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy Brüsszel elvárásai előtt nem nagyon marad mozgástér. A helyzetet tovább élezi az időnyomás. 

Ha a szükséges reformok augusztusig nem készülnek el, Magyarország eleshet egy jelentős forráscsomagtól. Magyar Péter ezért már az új parlament mielőbbi összehívását is kezdeményezte, hogy minél gyorsabban benyújthassa a Brüsszelnek szánt intézkedéseket. Egy európai parlamenti jelentéstevő szerint „nincs kifogás”, a feltételek világosak, és a magyar kormánynak konkrét menetrendet kell bemutatnia.

Mindez egy olyan helyzetet rajzol ki, ahol a pénzhez vezető út egyre inkább a Brüsszel által kijelölt pályán halad. A kérdés így már nemcsak az, hogy Magyar Péter hozzájut-e a milliárdokhoz, hanem az is, hogy ezért cserébe mennyire lesz kénytelen igazodni az uniós elvárásokhoz – és hol húzza meg a határt.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert