Újabb, energiapolitikára vonatkozó tervet akarnak eltitkolni a Tiszában

Csercsa Balázs történész, a Tisza Párt egykori önkéntese és egyházpolitikai munkacsoportjának volt vezetője az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy a Tisza félrevezethette a nyilvánosságot az úgynevezett adócsomag ügyében, amikor azt a narratívát terjesztette, hogy jogerős bírósági ítélet bizonyítja: a kérdéses dokumentum nem létezik. Ezzel szemben nincs olyan per, amelyet ebben a kérdésben a párt jogerősen megnyert volna, sőt már olyan ítélet is született, amelyben az alperes sajtótermék győzött a Tiszával szemben.

A volt tiszás arról is beszélt, hogy nemrég a párt központjából származó információk jutottak el hozzá, amelyek szerint az adóterveket tartalmazó, több száz oldalas tanulmánygyűjtemény mellett már egy energiapolitikai terv is készült. Úgy fogalmazott, ez a dokumentum komoly belső feszültségeket okozott, és a párton belül többen is közérdeknek tartanák, hogy még a választások előtt nyilvánosságra kerüljön.

Csercsa Balázs kitért arra is, hogy saját szerepvállalása és tanúvallomása után ugyan kapott fenyegető és lejárató üzeneteket, de ezeknél több támogatást is érzékelt, még a párt egykori köreiből is. Elmondása szerint feljelentést is tett egy róla megjelent, szerinte rágalmazó közösségi médiás bejegyzés miatt.

Felidézte, hogy tanúvallomásában hivatkozott egy korábbi közeli munkatársára, aki a Tisza szakpolitikai koordinátoraként hozzáfért a párt anyagaihoz, és akinek laptopján ő maga is látta a terjedelmes tanulmány egyes részeit. Állítása szerint ezt a munkatársat éppen azon a napon bocsátották el, amikor a vele készült korábbi interjú megjelent. A hivatalos indoklás a gyenge teljesítmény és bizalmas dokumentumok kezelése volt, ugyanakkor később a férfi a párthoz köthető médiában megszólalt, majd tanúként is fellépett egy perben.

A történész szerint a tanú vallomása több ponton következetlennek tűnt, és úgy látta, hogy az illető feszült volt. Megjegyezte azt is, hogy az adott pert végül az alperes nyerte meg. Különösen furcsának nevezte, hogy információi szerint az érintett munkatársat később visszavették a párthoz, ráadásul magasabb pozícióba. Szerinte ez több kérdést is felvet: vagy a korábbi indoklás nem volt valós, vagy időközben más szempontok kerültek előtérbe.

A belső folyamatok kapcsán több lehetséges magyarázatot is felvázolt. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a párt vezetése korábban nem mondott igazat bizonyos kérdésekben, de azt sem zárta ki, hogy az érintett személyre nyomás nehezedhetett. Hozzátette ugyanakkor, hogy az is lehet, egyszerűen újraértékelték a helyzetet, és szakmai alapon döntöttek a visszavételről.

Csercsa Balázs érintette a Tisza Párt körül felmerült titkosszolgálati szálakat is. Úgy fogalmazott, hogy bár korábban is hallott ilyen jellegű pletykákat, ezekkel nem foglalkozott mélyebben. Most is inkább megfigyelőként próbálja értelmezni az eseményeket, és általánosságban jegyezte meg: nem szokatlan, hogy különböző szolgálatok információszerzés céljából médián vagy más szereplőkön keresztül dolgoznak.

Az elmúlt időszak történéseit összességében úgy értékelte, hogy azok egyes értelmezések szerint akár összefüggő képet is alkothatnak, ugyanakkor konkrét bizonyítékok hiányában ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Hozzátette: történészként természetesnek tartja, hogy az események mögötti lehetséges összefüggéseket vizsgálja, de a végső következtetések levonását az olvasókra bízza.