Orbán Balázs: Ukrán fenyegetések, nemzetközi válságok és erőszak közepette is a Fidesz a biztos választás

Intenzív kampány, javuló gazdasági hangulat

Orbán Balázs szerint a kampányidőszak mindig mozgalmas, ám a mostani választási időszak az egyik legintenzívebb a magyar politikában.

A politikus szerint még az ellenzéki médiában is megjelentek olyan hírek, amelyek a kormány számára kedvező gazdasági folyamatokra utalnak. A Telex például arról számolt be, hogy a fogyasztói bizalmi index tavaly július óta 12 ponttal emelkedett, és februárra kétéves csúcsot ért el, ami a kormánypárt támogatottságára is pozitív hatással lehet.

A beszámolók szerint mind a Századvég, mind a GKI Gazdaságkutató felmérései azt mutatják, hogy a fogyasztói hangulat februárban már jobb volt, mint 2024 júniusában, az európai parlamenti választások idején, illetve mint 2022 áprilisában, a legutóbbi parlamenti választáskor.

Politico: kapcsolat Kijev és a Tisza között

Orbán Balázs szerint a hét egyik legfontosabb fejleménye az volt, hogy a Politico és a Telex is olyan információkról írt, amelyek szerint a Tisza Párt kapcsolatban állhat Kijevvel.

A Politico arról számolt be, hogy Brüsszel és Kijev feszülten figyeli az áprilisi választásokat, abban bízva, hogy a Tisza győzelme esetén Magyarország támogatná Ukrajna európai uniós csatlakozását és további pénzügyi támogatását.

A lapnak egy ukrán kormányzati tanácsadó azt is elmondta, hogy Kijev már most kapcsolatban áll Magyar Péter csapatával.

Közel-keleti konfliktus és terrorveszély

A héten a külpolitikai helyzet is jelentősen kiéleződött. A közel-keleti konfliktus Orbán Balázs szerint komoly migrációs és terrorfenyegetést hozott magával.

A magyar kormány emiatt megemelte a terrorfenyegetettségi szintet, ami fokozott ellenőrzéseket és nagyobb rendőri jelenlétet jelent a közterületeken, a határátkelőknél, a fontos létesítményeknél és Budapest bevezető útjain.

Energiaválság és emelkedő árak

A közel-keleti helyzet az energiapiacokat is megrázta. Jelentősen emelkedett az olaj és a gáz ára, miközben hajókat támadtak meg és szállítási útvonalakat zártak le.

Katar és Irán is bejelentette az export szüneteltetését, miközben több ország – amely korábban levált az orosz energiáról – értesítést kapott arról, hogy cseppfolyósított földgáz-szállítmányaik késhetnek vagy elmaradhatnak.

Zelenszkij és az olajblokád

Orbán Balázs szerint a helyzetet tovább súlyosbította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök olajblokád alá vonta Magyarországot, amelyet szerinte a Tisza Párttal és Brüsszellel egyeztetve hajtott végre.

A politikus szerint azóta mindennapossá váltak az ukrán katonai beavatkozással és szabotázzsal kapcsolatos fenyegetések.

A magyar kormány ezért megerősítette a kritikus energetikai létesítmények védelmét. A hadsereg 75 helyszínen vonult fel, hogy biztosítsa az ország energiaellátását.

A Barátság vezeték és az ukrán zsarolás

Orbán Balázs szerint Zelenszkij célja az volt, hogy a Barátság kőolajvezeték elzárásával gazdasági káoszt idézzen elő, és ezzel javítsa a Tisza Párt választási esélyeit.

Egy friss kutatás azonban azt mutatja, hogy az emberek 69 százaléka ellenzi az ukrán lépést, és ugyanekkora arányban utasítják el az orosz energiáról való leválás többletköltségeit is.

A magyar kormány válaszul több intézkedést is fenntart:

• amíg nem érkezik olaj, Ukrajna nem kap dízelt Magyarországról,
• Magyarország nem támogatja a 20. szankciós csomagot,
• és blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt.
   

Fenyegetés Orbán Viktor ellen

Orbán Balázs szerint az ukrán elnök később halálos fenyegetést intézett Orbán Viktor ellen, ami szerinte példátlan diplomáciai lépés.

A politikus szerint több nemzetközi szereplő is kiállt Magyarország mellett, köztük a Patrióták Európáért frakció, az olasz és a szlovák miniszterelnök, valamint több európai patrióta politikus.

Tömegtüntetés és békepárti megmozdulások

A fenyegetések miatt a hazai nemzeti oldal tüntetést szervezett Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol jelentős tömeg tiltakozott az ukrán lépések ellen.

Közben a háborúellenes Nemzeti Petíció aláíróinak száma átlépte az 1,1 milliót, és Debrecenben megtartották a valaha volt legnagyobb háborúellenes gyűlést, több ezer résztvevővel.

Arany- és pénzszállítmány az országon át

A héten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást indított egy súlyos bűncselekmény gyanúja miatt.

A gyanú szerint ukrán titkosszolgálathoz köthető személyek január óta

• 900 millió dollárt,
• 420 millió eurót,
• valamint 146 kilogramm aranytömböt szállítottak át készpénzben Magyarországon.

Orbán Balázs szerint kérdés, hogy ez a pénz az ukrán háborús maffiához köthető-e, vagy valamilyen politikai célra szánták.

Két magyar hadifogoly hazatérése

Pozitív fejleményként említette, hogy a magyar kormány két, Ukrajnában kényszersorozott magyar állampolgár hazatérését is el tudta intézni, akik hadifogságba kerültek.

Politikai erőszak és NATO-levél

Orbán Balázs szerint a kampányban egyre gyakoribbak a politikai feszültségek. Győrben idős Fidesz-aktivistákat zaklattak, Szentendrén pedig rálőttek egy Fidesz-aktivistára.

A politikus külön bírálta Fekete-Győr András lépését is, aki nyílt levélben fordult a NATO főtitkárához, és azt kérte, hogy a katonai szövetség avatkozzon be a választások előtt.

Orbán Balázs szerint ez példátlan lépés, amely szerinte a magyar történelem legsötétebb időszakait idézi.

Békemenet március 15-én

A politikai igazgató szerint a választásokig a nemzeti erőknek minél szélesebb összefogást kell létrehozniuk a háborúellenes politika mögött.

Ennek jegyében március 15-én Békemenetet szerveznek, amelyet a szervezők a valaha volt legnagyobb ilyen rendezvénynek szánnak.

Orbán Balázs szerint a cél egyértelmű: megmutatni, hogy Magyarország nem enged a külső nyomásnak, és megvédi saját érdekeit.

Nyitókép: MTI