További erősödés és rekordjavítás a lakosság gazdasági konjunktúraérzetében

A februári felmérésben a háztartásoknál a legnagyobb pozitív elmozdulást a forint euróárfolyamának jövőbeli alakulására vonatkozó várakozásokat illetően mért a Századvég, míg a vállalatoknál a jövőbeni exportnövekedéssel kapcsolatos várakozás jelentette a legmarkánsabb pozitív irányú módosulást.

A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2-4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex négy alindexe közül három erősödött februárban, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi 3,3-ről 3,7-re nőtt. A gazdasági környezet érzékelése februárban az előző havi −13,6-ről −9,1-re, az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −46,3-ről −42,8-re javult, míg az anyagi helyzet megítélése enyhén kedvezőtlenebbé vált, −3,3-ről −3,6-re csökkent.

A lakossági konjunktúrakutatásban 2026 februárjában jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltak a forint euróárfolyamának jövőbeni alakulását illetően.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint hogyan alakul a forint euróhoz viszonyított árfolyama a következő 1 évben?” februárban jócskán kedvezőbb (+9,5 indexpont) választ adtak a megkérdezettek a januárihoz képest. Az előző havi 3,5 százalékos arány után, februárban az interjúalanyok 4,9 százaléka szerint jelentősen erősödik, 26,0 százalékuk (+4,5 százalékpont) szerint kismértékben erősödik, továbbá 30,3 százalék (+0,3 százalékpont) véli úgy, hogy nem változik a forint árfolyama. A válaszadók 18,9 százaléka (−7,8 százalékpont) kismértékben gyengülő, míg 10,3 százalék (−1,4 százalékpont) jelentősen gyengülő árfolyammal kalkulál.

A lakosság konjunktúraérzetét végzettségek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a négy kategóriából háromban erősödést tapasztaltak. A legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél 8,0 indexpontos, a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél 1,0 indexpontos erősödést, a középiskolai érettségizettek körében 3,4 indexpontos csökkenést, míg a főiskolai vagy egyetemi végzettségűeknél 3,0 indexpontos javulást mértek. Így februárban a legkedvezőbb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők konjunktúraérzete (1,0 indexpont), a legkedvezőtlenebb pedig a középiskolai érettségivel rendelkezőké (−8,4 indexpont). A további indexértékek a következők voltak: a szakiskola vagy szakmunkás érettségi végzettségűek körében −7,7, illetve a főiskolai vagy egyetemi végzettségűek körében −4,6 indexpont.

A vállalati felmérésben februárban kettő alindex értéke emelkedett, kettő alindexé pedig csökkent. Az iparági környezet alindex értéke 1,5-ről 1,9-re nőtt, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke −18,8-ről −16,2-re erősödött. Eközben a termelési környezet alindex −7,9-ről −8,7-re, az üzleti környezet mutatója pedig −13,8-ről −15,2-re csökkent.

A legnagyobb pozitív változást 2026 februárjában a vállalatoknál a jövőbeni exportjuk alakulását illetően mértek.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Várhatóan hogyan alakul az Ön vállalatának exportja a következő 1 évben?” februárban a vállalatok vezetői összességében jóval (+6,8 indexponttal) kedvezőbb válaszokat adtak a januáriakhoz képest. Az export jelentős csökkenésére a vállalatok 0,1 százaléka (−0,7 százalékpont), kismértékű csökkenésére 0,9 százaléka (−0,2 százalékpont), míg változatlan exportra 9,7 százaléka (+0,5 százalékpont) számít. Ebben a hónapban a vállalatok 3,4 százaléka (−0,4 százalékpont) számol kismértékben növekedő, 1,1 százalék pedig (+0,4 százalékpont) jelentősen növekedő exporttal a következő évben.

A vállalatok ágazati bontását elemezve megállapítható, hogy februárban két szektorban átlagosan javult, míg háromban csökkent a konjunktúraérzet. Ebben a hónapban az iparban −9,0 indexpontos, az építőiparban −1,8 indexpontos és a kereskedelemben −0,8 indexpontos csökkenést, míg a kereskedelemben 0,9, továbbá a mezőgazdaságban 7,8 indexpontos konjunktúraindex-növekedést mértek. Februárban így a mezőgazdaságban detektálták a legjobb konjunktúraérzetet (−5,4), a leggyengébbet pedig a kereskedelemben (−10,4).

• A konjunktúraindexről

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy −100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock