Rezsiárak: Európa kettészakadt – nálunk az egyik legkedvezőbb a lakossági energiaár

Látványos különbségek vannak az európai áram- és gázárak között, de a kép gyökeresen megváltozik, ha a jövedelmeket is figyelembe vesszük. A vásárlóerőhöz igazított rezsiárak azt mutatják, hogy a közép- és kelet-európai háztartásokra arányosan nagyobb teher hárul, még alacsony nominális árak mellett is. Hazánk az olcsóbb energiaárú országok közé tartozik, az uniós átlagnál jóval alacsonyabb lakossági áram- és gázárakkal.

2026. február 09., hétfő 16:34

Vágólapra másolva!

Az európai lakossági energiaárak az orosz–ukrán háború kitörése után meredeken emelkedtek, majd 2023-ban stabilizálódtak, de a válság előtti szintre azóta sem tértek vissza. A Háztartási Energiaárindex (HEPI) adatai alapján az áram- és gázszámlák továbbra is komoly terhet jelentenek, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, amelyek kiadásaik nagyobb részét fordítják energiára. Az EU-ban átlagosan a villamos energia, a gáz és más tüzelőanyagok a teljes háztartási költés 4,6 százalékát teszik ki – írta meg a Euronews, amely részletesen beszámolt az európai rezsiárak alakulásáról.

Óriási eltérések a rezsiárakban

A portál beszámolója szerint 2026 elején a lakossági villamosenergia-árak Európában rendkívül széles sávban mozogtak. Kijevben 8,8 eurocent/kWh volt az ár, míg Bernben 38,5 eurocent/kWh, miközben az uniós átlag 25,8 eurocent/kWh-ra jött ki.

A legdrágább városok közé tartozott Berlin, Brüsszel, Dublin, London és Prága, míg Kijev mellett Budapest, Podgorica és Belgrád számított a legolcsóbbnak.

Általánosságban elmondható, hogy a közép- és kelet-európai fővárosokban alacsonyabbak a nominális áramárak, Prága azonban kilóg a sorból. Ezzel szemben Európa legnagyobb gazdaságainak fővárosaiban az árak jellemzően meghaladják az uniós átlagot. A különbségek hátterében piacspecifikus tényezők állnak: az energiamix eltérései, a beszerzési és árazási stratégiák, az adók, valamint az elosztási költségek mind jelentősen befolyásolják a végfelhasználói árakat.

Vásárlóerő alapján fordul a rangsor

Ha az adatokat vásárlóerő-egységre (PPS) korrigáljuk, a kép radikálisan átalakul. A PPS kiszűri az általános árszínvonal-különbségeket, így megmutatja, mekkora terhet jelent valójában az energia a háztartásoknak.

Ebben az összevetésben Bukarest kerül az élre, míg az euróban számolva legdrágább Bern a középmezőnybe csúszik vissza. Riga és több más kelet-európai főváros is előrébb lép a rangsorban, ami arra utal, hogy a gyengébb vásárlóerő miatt az alacsonyabb nominális árak ellenére is nagyobb a lakossági teher. Ezzel szemben a nyugat- és észak-európai városok PPS-ben sokszor megfizethetőbbnek bizonyulnak.

Gázfronton Stockholm a rekorder

A földgáz esetében még élesebb különbségek rajzolódnak ki. 2026 januárjában a lakossági gázárak

Kijevben 1,6 eurocent/kWh-t tettek ki,
Budapesten 2,6 eurocent/kWh voltak,
Stockholmban viszont elérték a 35 eurocentet. Az unión belül a stockholmi ár több mint 13-szorosa volt a budapestinek.

A második helyen Amszterdam állt 17,4 eurocent/kWh-val, ami jól mutatja, mennyire kilóg Stockholm a mezőnyből.

A HEPI szerint ennek oka a svéd gázpiac sajátos szerkezete: rendkívül kevés a lakossági fogyasztó, ráadásul a stockholmi hálózat elszigetelten működik. Bern, Lisszabon, Róma, Párizs, Bécs és Berlin szintén az uniós átlag feletti gázárakkal szembesült. A különbségeket itt is a beszerzési és árazási gyakorlatok, az időjárás, a tárolói készletek és a piaci összekapcsoltság alakítják.

PPS-egységben számolva Stockholm továbbra is messze a legdrágább marad, míg Budapest a legalacsonyabb értékek között szerepel, több kelet-európai város – köztük Szófia és Vilnius – ugyanakkor jelentősen előrébb kerül a rangsorban. A korrekció azt jelzi: ahol a nominális ár alacsony, ott gyakran éppen a jövedelmi szint miatt válik a gáz a legnagyobb teherré, Budapest és Stockholm azonban ebből a szempontból is kivételnek számít.

Ezért kedvezőek a magyar rezsiárak

A kedvező magyar energiaárak is szóba kerültek legutóbb, a szombathelyi háborúellenes gyűlésen, ahol Orbán Viktor arról beszélt, hogy az olcsó orosz energia nélkül a rezsicsökkentés fenntarthatatlan lenne, és a magyar családok terhei akár évi egymillió forinttal is nőhetnének.

A kormányfő azt mondta, ha nem lenne orosz olaj és orosz gáz, akkor sokkal magasabb lenne a rezsiköltség. Magyarországon ma 250 ezres az átlagos évi rezsiszámla, Lengyelországban ez nyolcszázezer. „Aki azt mondja, hogy le lehet válni az orosz energiahordozókról a rezsicsökkentés meg nem szüntetésével, az vagy buta, vagy hazudik” – tette hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet