Orbán Viktor: Nem engedünk sem Brüsszelnek, sem Ukrajnának, és megvédjük a magyar családokat

Az ukránok nyíltan fenyegetik a magyar kormányt és személyesen annak vezetőit is, de a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak - jelentette ki a miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt arról, hogy Ukrajna blokkolja az olajszállításokat a Barátság kőolajvezetéken. Orbán Viktor a beszédében kiemelte, Brüsszelnek kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi. A kormányfő közölte, a nemzeti kormány semmilyen fenyegetés hatására sem tér el a programjától, alkotmányos esküjének megfelelően kizárólag a magyar emberek érdeke szerint cselekszik, és semmilyen külhatalom követelésének nem enged. "Ragaszkodunk függetlenségünkhöz és szuverenitásunkhoz" - fogalmazott.

Orbán Viktor: Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon

A miniszterelnök elmondta, az ukrán állam 2014-ben társulási megállapodást kötött az Európai Unióval, és vállalta, hogy a rajta keresztülhaladó, az Európai Unió tagországaiba tartó energiatranzit sérthetetlen. Magyarország olajellátását tehát Ukrajna az uniós társulási szerződés értelmében köteles biztosítani, és végképp nem használhatja politikai fegyverként. 

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő úgy értékelt: Brüsszel magatartása az ügyben "legalábbis kétértelmű", mert az EU-ról szóló szerződés az unió kötelességévé teszi, hogy egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam segítségére siessen. Brüsszel kötelessége lenne, hogy Magyarország oldalára álljon, de nem teszi.

Köztudott, hogy Magyarország és Brüsszel álláspontja 

• a háború, 
• Ukrajna pénzelése,
• Ukrajna uniós tagsága 

ügyében is ellentétes. Mégis, a jelenlegi helyzetben Brüsszelnek Magyarország érdekét kell képviselnie - mondta, rámutatva: a tény, hogy nem teszi, súlyos szerződésszegés Magyarország rovására.

– összegzett Orbán Viktor.

Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal

Brüsszel és Kijev egyetért abban, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig nem képesek végrehajtani a terveiket. Mindez 50 nappal a választás előtt történik, így ez nyílt beavatkozás a magyarországi választásokba – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve, okkal feltételezi, hogy mindennek az a célja, hogy az erőviszonyokat Brüsszel és Kijev szándéka szerint módosítsa. 

– jegyezte meg Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta azt is: a kormány az ukránok által előidézett vészhelyzetet elhárította:

• a stratégiai olajtartalékokat megnyitották, 
• az ország energiaellátását biztosították.

Most mindenki láthatja, átélheti a valóságban, mit is jelent a leválás az orosz energiáról: az veszélyhelyzetet idézne elő, mert az ezer forintos benzinár és a többszörösére nőtt háztartási rezsiszámla a családok számára egyértelműen kifizethetetlen lenne.

Megjegyezte: a nagy nyugati energiacégek, mint a Shell ezen jól keresnének, de a magyarok megszenvednék. A kormány márpedig nem az energiacégek vagy a Shell, hanem az emberek oldalán áll - hangsúlyozta Orbán Viktor, ismertetve, hogy hétfő reggel a nyugati és az orosz olaj közötti árkülönbözet hordónként 13 dollár volt, azaz itt a bizonyíték arra, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül nem fenntartható.

Kemény magyar és szlovák válaszlépések Kijev számára

A kormány válaszlépéseiről szólva a miniszterelnök elmondta: Szlovákiával egyeztetve 

• leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállítmányokat, 
• megvétózta a kormány az Ukrajnának küldendő már megítélt 90 milliárd euró folyósítását,
• megvétózza az elfogadás előtt álló 20. háborús szankció csomagot.

Hétfőn Brüsszelben bejelentették, hogy amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fognak akadályozni.

Emlékeztetett arra, hogy a háború hihetetlen anyagi erőfeszítéseket emészt föl: az Európai Unió Ukrajnára eddig mintegy 200 milliárd eurót költött. Az áram és a földgáz ára Európában három-négyszerese az amerikai és a kínai áraknak. Európa saját maga számolja fel a versenyképességét, mert ilyen energiaár-különbözet mellett az európai vállalatok nem tudnak, mert nem is tudhatnak versenyezni a kínai és az amerikai cégekkel. Hangsúlyozta: az elmúlt években egymillió munkahely szűnt meg az európai iparban. A vegyipar és az autóipar különösen szenved, így Európa érdeke a háború mielőbbi lezárása.

Brüsszel a háborút támogatja

Ennek azonban az ellenkezője történik, Brüsszel a háború folytatását támogatja nyíltan. Orbán Viktor jelezte, az Európai Bizottság bemutatta a stratégiáját, amely szerint az oroszok még ugyan bírják a háború terheit, de már nem sokáig. Gazdaságilag megrendülnek, mondja a bizottság, és rákényszerülnek az Ukrajnának és az Európai Uniónak kedvező béke elfogadására. Brüsszel szerint ezért 

• folytatni kell a háborút, 
• a háború így megnyerhető, 
• így érhető el az előnyös béke.

A miniszterelnök leszögezte, a magyar kormány meggyőződése szerint ez a háborús stratégia téves.

– közölte Orbán Viktor, aki kiemelte: Európa ezt a háborút nem bírja pénzzel, bele fog rokkanni, és évtizedekre nyakig eladósodik. A kormány álláspontja szerint ebből Magyarországnak ki kell maradnia.

Brüsszel és a nagyobb európai államok háborúra készülnek Oroszországgal, ennek következményei beláthatatlanok lesznek - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátette: 

Ezért arra kérte az Országgyűlést, támogassa a kormányt abban, hogy a háborún kívül tarthassák Magyarországot, és kivédekezhessék annak biztonsági és pénzügyi következményeit.

Orbán Viktor szerint nem lehet annyit összekalapozni, amennyit Kijev követel

Kifejtette, Brüsszel politikája egyenes út Európa teljes eladósodása felé: 

• a már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül 
• Európa 90 milliárd eurót fordít Ukrajnára 2026-ban és 2027-ben, 
• valamint a következő költségvetésben 360 milliárd euró lesz Ukrajna részére a fejlesztések és az agrártámogatások rovására,
• az Európai Bizottság bemutatta az ukrán jóléti tervet, ami 800 milliárd dollárt jelent, 
• az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is.

– összegzett a kormányfő.

Arra is figyelmeztetett: már öt tagállam adóssága a nemzeti össztermék 100 százaléka felett jár, és többen is közelítik ezt a szintet, valamint megszülettek az első írott megállapodások Franciaország és az Egyesült Királyság között arról, hogy katonákat állomásoztatnak majd Ukrajna területén, Németország pedig kifejezte készségét a csatlakozásra.

Úgy értékelt: amit Brüsszel csinál, az nem csupán katonai, hadászati és geopolitikai tekintetben, de gazdasági értelemben is "óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés".

A kemény tél sem tudott kifogni a kormányon

Orbán Viktor felidézte, a két parlamenti ülésszak között rendkívüli időjárás tört Magyarországra. A hóhelyzet gyors döntéseket és intézkedéseket igényelt, a szükséges munkák koordinálására operatív törzs alakult.„Akit kellett, kimentettünk, aki rászorult, arról gondoskodtunk" – emelte ki a miniszterelnök, majd hozzátéve: 

• csaknem 800 munkagépet,
• 2300 főt vetettek be, 
• a védekezés 10 milliárd forintot meghaladó költségeit pedig a költségvetés biztosította.

Megjegyezte, a hétvégén Nyugat-Magyarországon kialakult, rendkívüli körülményeken is sikerült úrrá lenni. Most 12 ezer lakás maradt áram nélkül, 40 kilométer hosszan megbénult a vezetékrendszer, de hétfő reggelre már csak 85 lakásban nincs áram.

A rendkívüli januári hideg nehéz helyzetbe hozta a családok költségvetését is, ezért a kormány úgy döntött, a januári gázszámlák 30 százalékát átvállalja: ez a rezsistop. A szükséges 55 milliárd forintot az energiakereskedőktől és az energiatermelőktől, valamint a költségvetés tartalékából biztosítják. Orbán Viktor közölte: erre csak Magyarország volt képes egész Európában.

A kormány a brüsszeli nyomás ellenére fenntartotta és fenntartja a rezsivédelmet, ezért továbbra is a magyar családok fizetik az EU legalacsonyabb gáz- és áramszámláját. Kiemelte: 

• a magyar átlagfogyasztás évi 250 ezer forintos rezsiszámlát jelent, 
• ugyanezért a gáz- és áramfogyasztásért Lengyelországban 800 ezer, 
• Csehországban több mint 1 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetni.

A kormány családokat és az időseket védő rendelkezései

Az elmúlt időszak gazdasági eredményeit és kormányzati lépéseit sorolva hangsúlyozta: tavaly júliusban és idén január 1-jétől is 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, azaz megduplázták a kedvezményt, amivel 1 millió családnak nőtt meg a jövedelme. Hozzátette: 

• a három- és több gyermekes édesanyák után 
• idén január 1-jétől a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák 
• és minden 30 év alatti édesanya élethosszig mentesül a jövedelemadó fizetés alól. 

Most félmillió édesanyát mentesítettünk a jövedelemadó fizetés alól, a következő három évben pedig kortól függetlenül minden kétgyermekes édesanya személyijövedelemadó-mentes (szja-mentes) lesz, így összesen 1 millió magyar édesanya válik adómentessé. Arra is kitért: 

• a kormány döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, 
• továbbra is fizetik az időseknek a 13. havi nyugdíjat,
• január 1-jétől 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.

Beszámolt arról is, hogy a tavaly szeptember 1-jével elindított fix 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramban február közepéig 25 ezer szerződést már megkötöttek, több tízezer új családi ház és társasházi lakás fejlesztése indulhat meg. Ez hatalmas beruházási értéket és sok ezer új munkahelyet ad az egész magyar gazdaság számára.

• január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra növekedett, 
• a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra nőtt. 

Megköszönte a szakszervezeteknek és a munkaadóknak az együttműködést, és megerősítette: a kormány célja, hogy a következő ciklusban a növekedés folytatódjon, és a bruttó átlagkereset érje el az 1 millió forintot. Beszámolt arról, hogy jelentősen emelték a béreket a közszférában: 

• a tanárok és óvodapedagógusok bére januártól átlagosan további 10 százalékkal nőtt (átlagkereset bruttó 950 ezer forint),
• 10 százalékkal növelték a szakképzésben dolgozók bérét, 
• a kistelepülések hivatalaiban, a kulturális szférában, valamint a szociális területen dolgozók bérét 15 százalékkal növelték, 
• a vízügyi ágazatban dolgozók bérét 2025-ben 30 százalékkal, idén 15 százalékkal, jövőre pedig 10 százalékkal emelik,
• a bírák fizetése 48 százalékkal, 
• a fogalmazóké 89-cel, 
• a bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal növekszik 2027-re,
• kifizették a hathavi fegyverpénzt közel 80 ezer rendőrnek, katonának, pénzügyőrnek, határvadásznak és tisztjelöltnek.

Gazdaságélénkítő program a vállalkozások részére

A kormányfő elmondta: 2025 októbere óta 23 ezer vállalkozás csatlakozott a fix 3 százalékos Széchenyi-programhoz, ami mintegy 1200 milliárd forintos hitelösszeget jelent, az egyéni vállalkozók számára pedig növelték az alanyi áfamentesség határát - január 1-jétől ez 20 millió forint, majd tovább emelik 24 millió forintra. A kormány elindította az 5+1 pontból álló vendéglátóipari akciótervet, ami 

• 9500 étteremnek, 
• 3000 cukrászdának jelent segítséget, 
• több mint 100 milliárd forint értékben.

Emlékeztetett, év elején döntöttek az inflációt letörő árrésstop meghosszabbításáról. Kiemelte azt is, hogy a 25 év alatti, dolgozó fiatalok számára indított 4 millió forintos kamatmentes munkáshitelt igénylők száma átlépte januárban a 40 ezres határt, az 5000 fő alatti településeken elérhető vidéki otthonfelújítási programot pedig már 50 ezren igényelték. A kormány döntött egy háztartásonként 2,5 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást biztosító napelempályázat indításáról is, ebbe a programba eddig több mint 100 ezren jelentkeztek.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán