2026. február 24. kedd, Mátyás
11°C Budapest

Negyedik éve tart a borzalom, az orosz–ukrán háború, amelyben százezrek haltak és sebesültek meg

Az ukrajnai háború pusztítása
Egy egész generáció nő fel úgy, hogy számára a légiriadó hangja éppoly természetes, mint másutt az iskolacsengő.
2026. február 24., kedd 12:37
Vágólapra másolva!

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint ukránok milliói kényszerültek elhagyni otthonaikat a konfliktus kezdete óta. Családok szakadtak szét: sok esetben az édesanya és a gyerekek külföldre menekültek, míg az apa otthon maradt − írja a Magyar Nemzet. Az élet kettévált – a háború előtti és háborús időkre.

Több tízezer civil áldozat

A háború a civileket sújtja leginkább. A HRMMU – az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziója – szerint a háború kezdete óta több mint 15 ezer civil vesztette életét, és több mint 41 ezren sérültek meg. 

Az áldozatul esett gyermekek száma különösen megrázó: legalább 766 gyermek halt meg, és több mint 2500 sebesült meg a harcok következtében.

Családok a pincében

Az UNICEF szerint mintegy másfél millió gyermek életét érintette közvetlenül a konfliktus: trauma, veszteség, menekülés vagy családtól való elszakadás formájában. Százezrek töltöttek hónapokat óvóhelyeken vagy ideiglenes szállásokon. Amikor megszólal a sziréna, a gyerekek automatikusan indulnak a pincébe. 

A harc nem csupán a lövészárkokban zajlik. Az ismétlődő támadások célpontjaivá váltak az energetikai létesítmények is.

 Az Amnesty International beszámolói szerint családok ezrei maradtak hetekre áram és fűtés nélkül a téli hónapokban. Egy kijevi nyugdíjas asszony így fogalmazott: kabátban alszanak, forró vízzel töltött palackokkal próbálják túlélni az éjszakákat.

A sötét, fűtetlen lakásokban a mindennapi élet legegyszerűbb cselekedetei – főzés, tanulás, tisztálkodás – is küzdelemmé váltak. A félelemhez nélkülözés társult.

„Csak a fényképalbum maradt”

Az észak-ukrajnai Irpin neve a háború egyik jelképévé vált. Sok család csak egy hátizsákkal menekült el a harcok elől. Egy édesapa így emlékezett vissza: amikor visszatértek a romok közé, csupán a családi fényképalbum maradt épen. A személyes történeteket a Civil Hangok Múzeuma gyűjti össze: 

több mint 130 ezer beszámoló őrzi a civilek emlékeit.

Orvosok, tanárok, nagymamák és gyerekek mesélnek az első robbanásról, az elvesztett otthonról, az eltűnt szeretteikről. Ezek a történetek teszik érthetővé, hogy a háború nem pusztán geopolitikai konfliktus, hanem családok ezreinek személyes tragédiája.

Kijevi sátrak
Kijevi sátrak, fotó: Telekanal

A magyar kormány a béke következetes szorgalmazója

Miközben 

a magyar kormány a háború kitörése óta azon az állásponton van, hogy mielőbb be kell fejezni a háborút, a szenvedésnek véget kell vetni, a békének ugyanis nincs alternatívája, az Európai Unió szinte egyöntetűen azt képviseli, hogy folytatni kell a harcokat Oroszország, azaz egy atomhatalom ellen.

A Mandiner szerint ezt támasztja alá az is, hogy Ukrajna harca Európa harca címmel tett közzé deklarációt az Európai Néppárt (EPP) − ebbe a pártcsaládba tartozik Magyar Péter pártja is, a Tisza −, ezzel is megerősítve Weberék háborúpárti narratíváját.

„Négy évvel azután, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, az EPP Képviselőcsoport hangsúlyozza Ukrajna szabadsága, szuverenitása és európai jövője iránti folyamatos támogatását. Ez az üzenet fogja meghatározni a keddi rendkívüli plenáris ülést, amelyen tisztelegnek azok előtt a több ezer ember előtt, akik életüket áldozták egy szabad és demokratikus Ukrajnáért

 – kezdi posztját az Európai Néppárt, majd leszögezi: Oroszországnak fizetnie kell az Ukrajnában okozott hatalmas pusztításért. 

Nemrég, a Müncheni Biztonsági Konferencia előtt a bajor közszolgálati televízióban (BR) sugárzott különkiadásban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője azt sem zárta ki, hogy német katonák is részt vegyenek európai missziókban. 

Nyitókép: Volodimir Zelenszkij Facebook-oldala


 

 

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk