Nagyon nagy bajban vannak az osztrákok

Döbbenetes számok láttak napvilágot az osztrák főváros gazdálkodásáról, amelyek alapjaiban rengetik meg a Michael Ludwig vezette szociáldemokrata városvezetés hitelességét. Miközben a bécsi adófizetők a növekvő megélhetési költségekkel küzdenek, a város számvevőszéki jelentéséből kiderült: évente mintegy 1,2 milliárd eurót – átszámítva több mint 470 milliárd forintot – emészt fel a nem osztrák állampolgárok szociális támogatása.

2026. február 01., vasárnap 11:39

Vágólapra másolva!

A bécsi számvevőszék friss jelentése hidegzuhanyként érte a közvéleményt, bár az FPÖ már korábban is kongatta a vészharangot. A helyzet azonban még a legrosszabb rémálmokat is felülmúlja: a város kasszájából kiáramló 1,2 milliárd eurónyi szociális segély (Mindestsicherung) túlnyomó része olyan személyekhez kerül, akik nem rendelkeznek osztrák állampolgársággal – hívja fel a figyelmet az Exxpress osztrák hírportál.

Dominik Nepp, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bécsi vezetője emlékeztetett: a kampány során ők még „csak” 700 millió eurós költséggel számoltak, és már akkor is figyelmeztettek a veszélyre, ám a valóság brutálisan rácáfolt az óvatos becslésekre - számolt be róla az Origo.

A baloldali városvezetés migrációs politikája gyakorlatilag egy pénzügyi fekete lyukat hozott létre Európa egyik leggazdagabbnak hitt városában.

Az FPÖ politikusa szerint Bécs pénzügyi helyzete a fenntarthatatlanság határát súrolja. A város idén kénytelen lesz újabb, 2,8 milliárd eurós hitelt felvenni, hogy befoltozza a költségvetésen tátongó lyukakat. Ez az elképesztő mértékű eladósodás pedig nem fejlesztésekre, hanem a jóléti rendszer fenntartására megy el, miközben égető szükség lenne a forrásokra más területeken.

Nepp rámutatott: az egészségügy az összeomlás szélén áll, krónikus az ápolóhiány, és a kritikus infrastruktúra-fejlesztések – mint például a metróhálózat bővítése – is forráshiánnyal küzdenek. A pénz azonban nem a kórházakba vagy az utakba áramlik, hanem a migránsok ellátására fordítódik.

Az interjú talán legfájóbb pontja az a társadalmi igazságtalanság, amelyre az FPÖ politikusa nem először világított rá. Miközben a szociális háló bőkezűen gondoskodik a gyakran munkakerülő, integrációra nem hajlandó bevándorlókról, a tisztességesen dolgozó bécsi polgárokat és a nyugdíjasokat újabb és újabb terhek sújtják. A városvezetés a díjak emelésével, a növekvő energiaárakkal és a magasabb üzemeltetési költségekkel sarcolja meg a lakosságot, akiknek a nyaka körül egyre inkább szorul a hurok.

A helyzet abszurditása, hogy a bécsi adófizetők finanszírozzák a saját elszegényedésüket, miközben a város vezetése ideológiai alapon szórja a pénzt.

Nemrégiben szintén az FPÖ tárta fel, hogy 2024-ben több ezer önkormányzati és támogatott lakást utaltak ki menekülteknek és menedékkérőknek, miközben az osztrák lakosság számára csak az egyre hosszabb várólista marad.

Ez szociális igazságtalanság

– szögezte le akkor Nepp, aki állampolgársághoz kötné a szociális bérlakásokhoz való hozzáférést.