Mráz: Furcsa számok, túlértékelt fiatal aktivitás és a „brüsszelezés” valósága

Kérdőjelek a Medián számai körül

Bejegyzésében Mráz Ágoston Sámuel elsőként a Medián friss adatait bírálta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatóintézet 90 százalékos választási részvétellel számol, miközben a 30 év alattiak körében 93 százalékos aktivitást mért. Véleménye szerint ezek „abszurd számok”, hiszen a 2022-es országgyűlési választáson belföldön mindössze 70,21 százalékos volt a részvétel, és a Nézőpont Intézet választás utáni felmérése alapján legfeljebb a 30 év alattiak 63 százaléka voksolt.

Az elemző szerint a fiatalok aktivitásának felülsúlyozása torzíthatja az eredményeket, különösen azért, mert a generációk között jelentős eltérések vannak pártpreferencia tekintetében. Álláspontja szerint ez alkalmas arra, hogy egy közvélemény-kutató „hatalmas Tisza-előnyt lásson vagy láttasson”, és szerinte így dőlhetett meg a Medián által mért 12, illetve a 21 Kutatóközpont által jelzett 17 százalékpontos Tisza-előny legendája.

A Nézőpont Intézet igazgatója hangsúlyozta: nem igaz az az állítás, hogy a Tisza előnye behozhatatlan lenne, már csak azért sem, mert szerinte valójában a Fidesz vezet, és a többség is a kormánypárt győzelmére számít. A fiatalok tényleges részvételi szándékáról az Ifjúságkutató Intézet vezetőjének írását ajánlotta.

Valóban 1 százalékos a DK?

A második pontban Mráz Ágoston Sámuel a DK körüli vitára tért ki. Felidézte, hogy a Tiszának szurkoló Medián és a túléléséért küzdő DK között elmérgesedett vita alakult ki, miután a Medián január 7. és 13. közötti kutatása szerint a Demokratikus Koalíció támogatottsága mindössze 1 százalékos.

Szerinte itt is hasonló módszertani probléma merül fel: egy elöregedett szavazótáborral rendelkező párt esetében, ha a fiatalok aktivitását „feltekerik” az elemzésben, az adott párt támogatottsága relatíve csökken. Bár nem zárta ki, hogy szakmai hibáról van szó, megjegyezte: mivel a Tisza érdeke az ellenzéki kínálat „kannibalizálása”, nehéz eloszlatni a gyanút, hogy az ilyen eredmények politikai szándékokat is kiszolgálnak. Hozzátette: nem állítja, hogy a DK jó állapotban lenne, de véleménye szerint áprilisban az 1 százaléknál erősebb lehet.

A „brüsszelezés” nem tévedés

A harmadik témában a kormány gyakran bírált „brüsszelezését” vette védelmébe. Mráz Ágoston Sámuel szerint sok értelmiségi kör nehezményezi a kormánypárt retorikáját, ám a kérdés az, hogy a Brüsszelről alkotott kép megfelel-e a valóságnak. Álláspontja szerint a válasz igen.

Bejegyzésében arra hivatkozott, hogy a brüsszeli elit „lopakodó hatáskör-bővítést” hajt végre, jogalap nélkül szól bele többek között a rezsicsökkentés eltörlésének kérdésébe vagy az olcsó orosz energia betiltásába. Felidézte Ursula von der Leyen szeptemberi beszédét is, amelyben az Európai Bizottság elnöke katonazöld ruhában arról beszélt, hogy az EU „háborúban áll”.

Mráz Ágoston Sámuel példaként említette az orosz valutatartalékok kisajátításának őszi vitáját, valamint az Ukrajnához kapcsolódó, mintegy 1500 milliárd dolláros igényt is. Kitért arra is, hogy egy német szakszervezet számításai szerint a bürokráciacsökkentés nem az Európai Bizottság erőssége: a versenyképességi ígéretek és a Draghi-jelentés ellenére 2025-ben 1456 jogszabályt fogadott el vagy fogadtatott el a Bizottság. Mint fogalmazott: „a bürokrácia még több bürokráciát szül”.

A Nézőpont Intézet igazgatója összegzésként azt üzente: a következő tíz hét döntő jelentőségű lesz, és szerinte a közvélemény-kutatási adatok értelmezésénél, valamint a Brüsszellel kapcsolatos vitákban is érdemes a számok és a folyamatok mögé nézni.

A nyitókép illusztráció (MTI)