Kész a terv az európai csapatok bevetésére Ukrajnában, katonai bázisokat is építenének

A Financial Times névtelenséget kérő forrásai alapján arról számolt be, hogy Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel abban, hogy a jövőbeni tűzszüneti megállapodások folyamatos orosz megsértését Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai támadásával fogják megválaszolni. A terv célja az lenne, hogy egy jövőbeli orosz–ukrán tűzszünet betartását erővel is ki lehessen kényszeríteni, abban az esetben, ha Moszkva megszegi azt - közölte az Index.

Az első fázis diplomáciai lenne. Ha Oroszország megsérti a tűzszünetet, Ukrajna szövetségei hivatalos figyelmeztetést intéznek Moszkvához, felszólítva, hogy térjen vissza az egyezmény betartásához. Ha 24 órán belül Oroszország teljesíti, más következménye nem lenne az akcióiknak.

Ha Oroszország nem hagy fel a tűzszünet megsértésével, a második fázisban az ukrán hadsereg felveszi a harcot, és a „hajlandók koalíciója” – amelyben sok EU-s tagállam mellett Nagy-Britannia, Norvégia, Izland és Törökország is szerepel – katonai támogatást nyújtana Ukrajnának.

Ha 72 órán belül Oroszország nem állítja le az agressziót, akkor életbe lép a harmadik fázis, amelynek keretében koordinált nyugati „katonai válasz” érkezik az orosz jogsértésre, amelyben az Egyesült Államok hadereje is részt venne. Nem teljesen tiszta, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, de a Financial Times szerint valószínű, hogy az Ukrajna területén állomásozó külföldi katonák is részt vennének a biztonsági garanciák betartatásában – vagyis ha Oroszország megszegi a tűzszünetet, akkor a biztonsági garanciákat vállaló NATO-tagállamok harcoló alakulatokat küldhetnének Kijev védelmére.

Ez a stratégiai kétértelműség vélhetően szándékos. A terv nem írja elő szigorúan, hogy a NATO-tagállamoknak mindenképpen harcba kell szállniuk az orosz katonákkal – de nyitva hagyja ezt az opciót. Rugalmas reakcióképességet biztosít, miközben komoly elrettentő erőt jelent.

A terv részeként Franciaország és Nagy-Britannia állandó jelenlétet ígértek Ukrajna területén. Nagy-Britannia miniszterelnöke, Keir Starmer a Párizsi találkozón kijelentette, hogy a Nagy-Britannia és Franciaország „Ukrajna-szerte katonai bázisok állítanak fel” Ukrajna védelmi szükségletei érdekében. Az Egyesült Államok pedig high-tech eszközöket küldene, melyekkel monitorozzák a tűzszünet betartását.

Nem lenne példátlan, hogy Oroszország megszegi a tűzszünetet

Ukrajnában számos tűzszünetet szegett meg Oroszország, mióta az orosz erők 2014-ben először megszállták Kelet-Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéit, Moszkva-párti szeparatista felkelés ürügyén.

A 2014-ben és 2015-ben aláírt minszki megállapodások célja a harcok leállítása és a tartós béke felé vezető út kijelölése volt. A megállapodásokat Oroszország, Ukrajna, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a két szeparatista régió Kreml által kinevezett vezetői kötötték.

Az EBESZ megfigyelőmissziója azonban a tűzszüneti megállapodások megsértésének megfigyelésére korlátozódott. Végrehajtási mandátum vagy nyugati biztonsági garanciák nélkül a tűzszünetek ismételten összeomlottak, utat nyitva Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának.

Zelenszkij januárban azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokkal tárgyalt biztonsági garanciák és az európai partnerek hozzájárulása „100 százalékig készen állnak”, és hogy Kijev „arra vár, hogy partnereink megerősítsék az aláírás dátumát és helyszínét”.

– mondta Zelenszkij csütörtökön Kijevben újságíróknak.

A megállapodás számos részlete továbbra sem tisztázott, és ami döntő fontosságú, a biztonsági garanciák egy tartós tűzszünettől függenek, amely még nem valósult meg.

Trump biztonsági garanciákat ajánlott Zelenszkijnek, amelyeket az ukrán elnök „NATO-szerűnek” nevezett, hasonlóan a szövetség 5. cikkely szerinti kötelezettségvállalásához, amely szerint egy újabb orosz támadás kollektív választ váltana ki Kijev szövetségeseitől. Zelenszkij azt mondta, hogy Trump 15 éves garanciát javasolt, bár az ukrán tisztviselők 50 évre szeretnék meghosszabbítani azt.

Zelenszkij a múlt héten azt nyilatkozta, hogy egy 800 000 fős, fegyverekkel és kiképzéssel támogatott ukrán hadsereg az Egyesült Államokkal kötött biztonsági garanciacsomag része. Szerinte Trump azt akarja, hogy aláírják ezt a dokumentumot és egy háború utáni „jóléti tervet” Ukrajna újjáépítésére az Egyesült Államokkal, még az orosz teljes körű invázió negyedik évfordulója, február 24. előtt, ami az elnök véleménye szerint előnyt jelenthet Kijevnek a Moszkvával folytatott tárgyalásokban, és hosszú távon biztosíthatja Trump támogatását.

A Financial Times korábbi jelentése szerint a Trump-adminisztráció jelezte Ukrajnának, hogy az amerikai biztonsági garanciák attól függenek, hogy Kijev először békemegállapodást köt-e, amely valószínűleg magában foglalná a Donbász régió Oroszországnak való átengedését.

Ukrajna keleti Donbász régiójának kérdése a tárgyalások egyik zárópontjává vált, Kijev pedig nem hajlandó átadni azt a kulcsfontosságú földterületet, amelyet az orosz hadseregnek nem sikerült elfoglalnia, Moszkva pedig nem hajlandó folytatni bármilyen békemegállapodást, hacsak nem teljesülnek a maximalista feltételei.

Oroszország elutasítja a terveket

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy hadserege legyőzi Ukrajnát a csatatéren, és készen áll a folytatásra, amíg el nem éri céljait. Az elmúlt hetekben orosz rakéták és drónok bombázták Ukrajna kritikus infrastruktúráját, sötétségbe borítva Kijev fővárosát, és a háború legkeményebb tele közepette a közel 4 millió lakos közül soknak a fűtését és a vízellátását vesztette.

Oroszország szintén nyíltan elutasította az USA és Ukrajna között megvitatott biztonsági garanciákat. Dmitrij Medvegyev, Putyin korábbi helyettes elnöke hétfőn közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy „ezek a garanciák nem lehetnek egyoldalúak”.

Moszkva azt is kijelentette, hogy nem egyezik bele semmilyen tűzszünetbe, amíg átfogó megállapodás nem születik a háború lezárásáról, és nem fogad el semmilyen nyugati csapattelepítést Ukrajnába.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock