Kiderült Manfred Weber terve: elvennék a vétójogot Magyarországtól

Az Európai Néppárt tanácskozása Zágrábban

Az Európai Néppárt vezetőinek kétnapos tárgyalásait követően Weber tartott egy sajtótájékoztatót, amelyben egyértelművé tette: a tárgyaláson arról döntöttek, hogy a háborút folytatni kell és Ukrajna támogatása továbbra is az egyik legfontosabb prioritás.

2026. február 02., hétfő 12:26

Vágólapra másolva!

Január utolsó hétvégéjén Zágrábban gyűltek össze az Európai Néppárt vezetői, ahol egy zártkörű megbeszélést tartottak − számol be a Mandiner. Az eseményen ott volt Friedrich Merz német kancellár, Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, valamint Manfred Weber az EPP vezetője is. A csoportkép alapján nem volt jelen a szintén az EPP-hez tartozó Tisza Párt.

Folytatni kell a háborút

A kétnapos tárgyalásokat követően Weber tartott egy sajtótájékoztatót, amelyben egyértelművé tette: a tárgyaláson arról döntöttek, hogy a háborút folytatni kell és Ukrajna támogatása továbbra is az egyik legfontosabb prioritás. Elmondása szerint arról is döntöttek, hogy az EU-t katonai szövetséggé kell alakítani, és ki kell terjeszteni a minősített többséggel hozott döntéseket, amely gyakorlatilag a nemzetek vétójogának megszünetetését jelentené.

A kérdés az volt, hogy az EU készen áll-e erre a történelmi pillanatra. A vita eredményeként az Európai Néppárt a Lisszaboni Szerződés megfelelőbb végrehajtásán fog dolgozni. Az egyik ötlet például az, hogy bővítsék a minősített többségi szavazás alkalmazásának lehetőségeit az EU döntéshozatali folyamatában

– mondta Weber.
Jelenleg az EU vezetői a legtöbb jogalkotási javaslat esetében, az energia- és éghajlat-politikai kérdésektől a kutatás és innováció területéig, minősített többségi szavazással dönthetnek. Azonban a közös kül- és biztonságpolitika, az EU pénzügyei és a tagsági kérdések, többek között, egységes többséget igényelnek.

Európát berángatnák a konfliktusba

A Politico beszámolója szerint az EPP azt szeretné, hogy ne fordulhasson elő olyan, mint tavaly, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök megvétózta az orosz szankciókat. A védelem erősítése Weber szerint már eleve szerepel a szerződésben, csak eddig nem lett kidolgozva a gyakorlati megvalósítás.

Ami a katonai szolidaritást illeti,

a Lisszaboni Szerződés 42. cikkének (7) bekezdése kötelezi az országokat, hogy „minden rendelkezésükre álló eszközzel segítséget és támogatást nyújtsanak”, ha egy EU-tagállamot megtámadnak.

Weber szerint az európai jogban szereplő megfogalmazás erősebb, mint a NATO 5. cikkében szereplő kollektív védelmi kötelezettségvállalás. Ez azt is jelentené, hogy amennyiben Ukrajna csatalkozik az Európai Unióhoz, akkor ez potenciálisan egész Európát berángatná az oroszokkal való konfliktusba.

Fotó: X