Itt a térkép: ennyit nőtt az átlagbér vármegyénként

Bár az országos átlagkereseti rangsort továbbra is a főváros dominálja – hiszen itt összpontosul a legtöbb magas hozzáadott értékű, döntéshozói pozíció –, a legújabb számok egy kifejezetten biztató trendet is megmutatnak – írja a Bankmonitor szakportál.  A fizetés növekedése minden régióban megfigyelhető - írta meg a Magyar Nemzet. 

Csökkennek a különbségek a fizetés nagyságában

A Budapest és vidék közötti bérszakadék folyamatosan szűkül. Míg 2019-ben a legalacsonyabb bruttó átlagkeresettel bíró Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bérszínvonala a budapestinek csupán 55,6 százalékát érte el, ez az arány 2025-re 61,5 százalékra emelkedett. Tehát az alacsonyabb átlagbérekkel rendelkező vármegyék felzárkózási folyamata, ha tyúklépésben is, de halad - emelték ki.

Az elemzés azt írja: ezt a felzárkózási folyamatot támasztja alá a 2025-ös bérnövekedési dinamika is. Ahogy az alábbi ábrán egyértelműen kirajzolódik, az alacsonyabb bázisról induló vármegyék jóval nagyobb ütemű bruttó béremelkedést produkáltak az elmúlt évben, mint a rangsort vezető főváros vagy a nyugati régiók. Bár az alacsonyabb bérszintekről könnyebb látványos ugrást elérni, ez az erőteljes bérdinamika elengedhetetlen feltétele annak, hogy az átlagtól elmaradó térségek érdemben csökkenteni tudják az évtizedes lemaradásukat, és meginduljon a bérszakadék érdemi betemetése.

Nem csak a fővárosban lehet jól keresni

Sokan hiszik azt, hogy az igazán kiemelkedő fizetéseket a fővárosi irodaházakban adják. Az adatok azonban megdöbbentő képet mutatnak. Ha a tevékenységi köröket és a vármegyéket együttesen vizsgáljuk, az ország abszolút csúcstartója Tolna vármegye energetikai szektora. 

A Paksi Atomerőműnek köszönhetően az itt dolgozók havi bruttó 1,6 millió forintos, az egész országban egyedülálló átlagbérrel büszkélkedhetnek.

Ez a kiemelkedő összeg még a budapesti elitet is maga mögé utasította: 

• a második legmagasabb átlagfizetést a fővárosi pénzügyi és biztosítási szektor dolgozói vihették haza (bruttó 1,21 millió forint), 
• míg a harmadik helyre a budapesti információs és kommunikációs szféra futott be (bruttó 1,18 millió forint). 

A vidék rejtett tartalékait mutatja az is, hogy Fejér vármegye IT szektora (1,03 millió Ft) és Csongrád-Csanád megye bányászati szférája – a Mol algyői tevékenységének hatása – (1,02 millió Ft) is átlépte a bűvös egymilliós határt.

Jelentős különbségek a vendéglátásban

A vendéglátásban dolgozók helyzete Szabolcsban a legrosszabb, ottalig bruttó 365 ezer forintot vihetnek haza, de még a fővárosban is jócskán az átlag alatt keresnek. Szintén nagy külöbség van a feldolgozóiparban, ugyanis Győr-Moson-Sopron vármegyében csaknem bruttó 890 ezer forint a gyári dolgozók átlagbére, de Békésben vármegyében csupán 567 ezer forint.

Kivételt a bérszakadékok alól szinte csak az állami szektor jelent. Az oktatásban és az egészségügyben a kötött bértáblák egyfajta biztonsági hálóként elsimítják a földrajzi különbségeket, bizonyítva, hogy a fizetések alakulásában ma már legalább akkora szerepe van a választott iparágnak, mint a lakcímkártyánknak.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock