Biztató: a következő hónapokban is folytatódhat az infláció csökkenése

Igencsak jó hírt kaptak a magyar családok. 2026 januárjában ugyanis látványosan tovább lassult az infláció, a tavaly decemberi 3,3 százalékról 2,1 százalékra mérséklődött éves szinten, ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt. Ezzel együtt már harmadik hónapja tartózkodik a mutató az MNB 2-4 százalék közötti inflációs célsávjában, most pedig valójában elérte annak az alját is.

Hazai infláció az Európai Unión belül

2025 során a magyar infláció egyre jobb „helyezéseket” ért el az Európai Unión belül. Míg az év elején Románia mellett a magyar infláció vezette az EU-27 rangsorát, addig az év végére jelentősen lassult a hazai infláció uniós összevetésben is, több régióbeli országgal együtt az első harmad végén áll. Továbbá a magyar infláció csökkent az egyik legnagyobb mértékben 2025-ben az EU tagországai között: 

• Cipruson 2,8 százalékponttal, 
• Magyarországon pedig 2,4 százalékponttal január és december között,
• Romániában 3,3 százalékponttal, 
• Írországban 1,0 százalékponttal, 
• Luxemburgban 0,9 százalékponttal nőtt az inflációs mutató 2025-ben.

Az EU egészében átlagosan 2,3 százalékot mért az Eurostat tavaly decemberben. Az alacsonyabb külső, importált infláció a magyar inflációs ütemre is pozitívan hat. Egy szűkebb körre, az eurózóna országaira vonatkozóan ismerjük már az idén januári inflációs adatokat:

• a szlovák (4,2 százalék)
• a horvát (3,6 százalék) adat, 
• a magyar (2,3 százalék) volt, 
• Írországban (2,6 százalék), 
• Görögországban (2,8 százalék), 
• Spanyolországban (2,5 százalék),  
• Litvániában (2,8 százalék) 
• Máltán is (2,5 százalék). 

Hasonlóan magasabb infláció valószínűsíthető a hazánkénál Romániában is (a januári adatokat még nem tették közzé), míg legalacsonyabb a francia (0,4 százalék), a finn és az olasz volt (egyaránt 1 százalék). 

Az infláció minden fontos ágazatot pozitívan érinti

Az alacsonyabb infláció nem okozott jelentős meglepetést a piacon, mivel korábbi elemzői várakozások is az infláció további lassulásáról szóltak (medián várakozás: 2,3 százalék, év/év alapon). Az inflációs alapfolyamatot mérő maginfláció a decemberi 3,8 százalékról 2,7 százalékra lassult januárban (év/év alapon), amely megerősíti a pozitív inflációs folyamatokat.

• az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal drágultak (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,4 százalékkal)
• a szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal nőtt,
• a járműüzemanyagok ára viszont 1,5 százalékkal csökkent,
• a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal lettek olcsóbbak, 
• a háztartási energiáért átlagosan 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, 
• a vezetékes gáz 2,4 százalékkal került kevesebbe, 
• a szeszes italok, dohányáruk ára 0,8 százalékkal emelkedett.

A forint az euróval és a dollárral szemben is jelentősen erősödött 2025 folyamán, ezzel hozzájárulva az infláció stabilizálódásához. Ez a kedvező tendencia 2026 elején is kitart. 2025 elejéhez képest év végére az euróval szemben 6,6 százalékot, míg a dollárhoz képest 17,4 százalékot erősödött a hazai fizetőeszköz. 2026 januárjában egy hónap alatt kismértékben, de tovább erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállításából.

Üzemanyagárak alakulása

Az üzemanyagok ára hektikusan tud változni akár hónapról hónapra is, elsősorban a nemzetközi hírek alapján, a világpiaci kereslet-kínálat viszonya jelentősen alakítja azt. A már említett forint-dollár árfolyamon és a világpiaci kereslet-kínálaton kívül a jármű-üzemanyagárakat több tényező is mozgatja: 

• kitermelési és finomítási árak, 
• szállítási költségek, 
• különféle finomítói és kis-, illetve nagykereskedelmi árrések, 
• adótartalom. 

A világpiaci olajárak összességében csökkentek 2025-ben, az év eleji 78 dollár/hordó szintről 61 dollár/hordó környékére, vagyis 2025. január és december között több mint 20 százalékkal. Ez a kedvező pálya megfordult januárban, ugyanis kismértékben nőttek a nemzetközi olajárak, egészen pontosan 61 dollár/hordóról 63,6 dollár/hordóra. Az olajárak viszonylag gyorsan begyűrűznek az üzemanyagárakba, onnan idővel a szállítási költségekbe, ipari termelési költségekbe is. Ugyanakkor a stabil forint és a növekvő üzemanyagárak kombinációjából 

míg év/év alapon nézve több mint 12 százalékos csökkenés látható.

Az élelmiszer-infláció jelentősen mérséklődött 2025-ben

A kormány árcsökkentést elősegítő politikájának köszönhetően az év eleji 6-7 százalékos szintekről 3 százalék alá decemberre (2,6 százalék év/év alapon), ráadásul az év utolsó harmadában havi szinten is csökkentek az árak (novembert kivéve). Idén januárban az élelmiszerárak tavaly decemberhez képest 0,6 százalékkal nőttek, míg éves alapon 1,3 százalékos inflációt mért a KSH.

A forint árfolyamának erősödése mellett fontos szerepet játszott ebben a 2025. márciusban bevezetett árrésstop-intézkedés.  Piaci és kormányzati számítások szerint az árkorlátozó intézkedések összessége (ideértve a banki, telekom-megállapodásokat is) nagyjából 1,5 százalékponttal alacsonyabb inflációt eredményez, mint nélkülük. A szabályozás leginkább a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket segíti, akiknek a fogyasztói kosarában az alapvető élelmiszerek a legnagyobb súlyt képviselik. 

Szolgáltatások árai is csökkentek az árkorlátozásnak köszönhetően

A szolgáltatói szektoron belüli év eleji átárazások jellemzően január-februárban éreztetik inflációs hatásukat, idén januárban a szolgáltatások árai 0,4 százalékkal nőttek egy hónap leforgása alatt. Az MNB is kiemelten figyelemmel követi az év eleji vállalati átárazásokat, melyek meghatározók lesznek az inflációs kilátásokat tekintve. A KSH közlése szerint havi alapon: 

• az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,2 százalékkal többe, 
• az utazás távolsági úti céllal 3,2 százalékkal kevesebbe került. 

Ugyanakkor fontos látni a tavaly életbe lépett önkéntes árkorlátozásokat több szolgáltató részéről: a telekommunikációs (július 1-jéig) és pénzügyi szolgáltatók (június 30-ig), valamint biztosítók (szintén június 30-ig).

Inflációs kilátások

A jelenlegi információink alapján, bázishatásokat vizsgálva februárban tovább folytatódhat az infláció lassulása 2 százalék alá, és márciusban is 2  alatti szintet láthatunk majd. Bázishatások alapján tavasztól lassú emelkedés várható a mutatóban, de csak az év utolsó negyedére közelítheti meg a 4 százalékot (jelenlegi információk alapján). A 2025-ös 4,4 százalékos éves átlagos inflációt követően 2026-ban 3 százalék körül alakulhat az éves átlag.

Hazai és nemzetközi inflációs várakozások a 2025-ös és 2026-os évre:

• Az MNB decemberi Inflációs jelentésében éves átlagban 2026-ban 3,2 százalékra lassulhat az infláció. A jegybanki várakozás szerint az idei év elején átmenetileg az inflációs cél alá mérséklődik a mutató. Az áremelkedés mértéke 2027 második felében érheti el tartósan a 3 százalékos inflációs célt.
• Február eleji elemzői várakozások szerint 2026-ban év végére 4,1 százalékig gyorsulhat a mutató, viszont éves átlagban 3,3 százalékos inflációt jeleznek előre.
• Az Európai Bizottság tavaly novemberi előrejelzése szerint 2026-ban 3,6 százalékos átlagos infláció várható Magyarországon.
• Az OECD 2025. december eleji várakozása szerint is lassulhat idén az infláció, egészen 3,8 százalékig.

Összességében a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzései szerint 2026-ban enyhülhet az árnyomás, az év egészében 3,2-3,8 százalékos inflációra érdemes számítanunk.

Orbán Viktor és kormánya családokat védő intézkedései közül egyre többet vesznek át a nyugati országok:

Nyitókép: MTI