Bóka János: az európaiak többsége nem akar háborút

Bóka János hangsúlyozta, a háború nem azt dönti el, hogy ki a jó és ki a rossz ember, kinek van igaza és kinek nincs, a háború egy dolgot dönt el, azt, hogy ki marad életben és ki hal meg.

Ha valaki vet egy pillantást Európára, nagyon nehéz azt mondani, hogy az európai politikai elit valóban nem egy háborúra készül, aminek a lehetséges kezdő időpontját már 2030-ra meg is jelölték, ekkorra kell az Európai Uniónak készen állnia egy fegyveres konfliktusra - mutatott rá.

Olyan politikusi kijelentéseket hallani, hogy Ukrajnát bármi áron támogatni kell ameddig szükséges, emellett látható, az unió tagállamai jelentősen növelik védelmi kiadásaikat, több országban visszaállítják a sorkatonai szolgálatot, egy skandináv országban bevezetik a hadsereg rekvirálási jogát, a francia vezérkari főnök pedig úgy nyilatkozott: az európaiaknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy elveszítik fiaikat a háborúban - emelte ki.

"Érdemes komolyan venni azokat a veszélyeket, amelyek Ukrajna európai uniós tagságával járnak, mert mi komolyan vesszük mindazokat, akik az EU-t be akarják tolni ebbe a fegyveres konfliktusba, és ennek ellen kell tartanunk minden erővel" - hívta fel a figyelmet.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió alapszerződésének van egy katonai segítségnyújtási klauzulája. Ennek értelmében ha az unió egyik tagállamát katonai támadás éri, az összes többi tagállam köteles minden rendelkezésre álló segítséget megadni neki.

Ha Ukrajna az unió tagjává válik, e klauzulának a kreatív értelmezésével nagyon könnyen be lehet tolni az Európai Unió egészét egy fegyveres konfliktusba - mondta.

Hozzátette, ez lassan fősodorbeli értelmezéssé válik, ezt fogják felhasználni arra, hogy az uniót katonai szövetséggé alakítsák, és biztosítsák Ukrajnának mindazt a katonai támogatást, amit egy atomhatalommal közvetlen fegyveres konfliktusban álló tagállamnak nyújtani kell.

Bóka János utalt rá, az Európai Néppárt napokban tartott zágrábi tanácskozásán Manfred Weber, a néppárt elnöke ennek mindhárom elemét "letette az asztalra". Az első, hogy Ukrajnát gyorsított eljárásban be kell hozni az unióba, a második a jogi keret megteremtése a katonai segítségnyújtáshoz az alapszerződés megfelelő cikke révén, a harmadik valamilyen európai fegyveres erő létrehozása lehetőleg egységes parancsnokság alatt, aminek az alkalmazásához nem kell egyhangúság, hanem elegendő a minősített többség.

Tagállami vétó hiányában ez a fegyveres erő egy tagállam védelmére, amely természetesen Ukrajna, bármikor bevethető lesz - tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e "pozíció" létrehozásához valahol, valamikor egyhangú döntést kell hozni, ezért nagyon fontos az áprilisi magyarországi választás, mert "amíg Magyarországon nemzeti szuverén kormány van, ezekhez a machinációkhoz nem fog hozzájárulni, ellentétben egy Tisza-kormánnyal, amelyiknek elegendő lesz egyszer hozzájárulni ahhoz, hogy ezeket az eljárási szabályokat megváltoztassák, és utána futhatunk a pénzünk után".

Zajlik annak az intellektuális, retorikai előkészítése, hogy "alapvető nemzeti érdekekben hogyan fognak befeküdni a brüsszeli nyomásnak" - mondta Bóka János a Tisza Pártról.

A miniszter megjegyezte, rengetegszer hallja európai kollégáitól: Magyarországnak miért kell mindig vétóznia európai ügyekben. Rámutatott, a magyarok sohasem "a vétó kedvéért vétóznak", hanem azért, hogy jó megoldás szülessen, és mindig a magyar érdek a referenciapontjuk, a magyar nemzeti érdeknél nincsen magasabb rendű megfontolás.

Bóka János az európai vezetőknek a vétójog esetleges elvételéről szóló kijelentéseire reagálva annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt évekből nehéz olyan stratégiai kihívást említeni, amelyre az unió megfelelő döntést hozott, "felmerül a kérdés, lehet, hogy mégiscsak jó, ha valaki időnként lassítani akarja a kerékpárt".

A miniszter azzal összefüggésben, hogy Magyarország megtámadta az Európai Unió Bíróságán az orosz energiaimport tilalmára vonatkozó döntést, azt mondta, a folyamat hosszú lesz, de Magyarország pozíciója jó, kérdés, hogy a mindenkori magyar kormány végigviszi-e az eljárást.

"Ha azt akarjuk, hogy Magyarország energiaellátása biztosított legyen az elkövetkező években is, akkor ezt csak egy nemzeti, szuverén kormány képes garantálni" - hangoztatta. Hozzáfűzte, a Tisza Párt ezt a konfliktust nem vállalná fel, mert más konfliktusokat sem vállal fel Brüsszellel.

Bóka János úgy vélte, Manfred Weber, Donald Tusk, lengyel miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke "megtette tétjeit, mindent meg fognak tenni, hogy a kampányban a Tisza Pártot támogassák, olyan kijelentések, döntések lesznek, amelyek nekik segítenek", és "a Tisza gazdaságpolitikai programjában visszaköszönnek mindazok az elvárások, amelyeket Brüsszel egy bábkormánnyal szemben támaszt".

A miniszter Ukrajnáról azt mondta, vezetői az orosz-ukrán háború kitörése óta Brüsszelen és Washingtonon keresztül igyekeznek, igyekeztek nyomást gyakorolni Magyarországra, és úgy gondolják, a magyar kormány nem a magyar emberek álláspontját képviseli, pedig ilyen stratégiai kérdésekben a kormány mindig kikérte a magyar emberek véleményét, ez az egyetlen, aminek a hátukat vethetik egy ilyen, Nyugat-Európa és Ukrajna felől érkező politikai ellenszélben.