A Zelenszkij-terv gazdasági és demokratikus kockázatokat is jelent

A Politico cikke szerint egy ötlépcsős forgatókönyv rajzolódik ki a terv megvalósítására. Ennek első eleme, hogy Ukrajna már a háború alatt lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, így 2027-re technikailag készen álljon az uniós tagságra. A második lépés az lenne, hogy az ország még a csatlakozáshoz szükséges reformok teljes körű végrehajtása előtt, részleges formában belép az unióba. A forgatókönyv számol a magyar belpolitikai helyzet változásával is: eszerint egy kormányváltás és a Tisza Párt támogatása megnyithatná az utat a terv előtt. Emellett az is szerepel az elképzelések között, hogy sikerül Donald Trump támogatását megszerezni Ukrajna uniós csatlakozásához. Végső lehetőségként pedig a tagállami vétó eltörlése vagy megkerülése is felmerül.

Ukrajna gyorsított EU-tagsága: jogi falakba ütközhet a brüsszeli terv

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint az Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásáról szóló brüsszeli elképzelések komoly jogi és politikai kérdéseket vetnek fel. A Századvég elemzője úgy fogalmazott: az uniós csatlakozás menete világosan, törvényileg szabályozott, és nem teszi lehetővé, hogy egy ország a szükséges feltételek teljesítése előtt taggá váljon – részleges formában sem.

 – hangsúlyozta. Hozzátette: a gyakorlat eddig minden esetben az volt, hogy a tagjelölt ország maradéktalanul átveszi az uniós szabályokat, és csak ezt követően írják alá a csatlakozási szerződést, amelyhez minden tagállam jóváhagyása szükséges.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint Ukrajna a korrupció elleni küzdelemben csak korlátozott előrelépést ért el, a Transparency International korrupcióérzékelési indexe pedig továbbra is kedvezőtlen képet mutat az országról:

– A Politico-féle forgatókönyv harmadik és ötödik pontjai már nyíltan politikai természetűek, melyek a nemzeti kormányok megbuktatására, illetve a tagállami vétó eltörlésére építenek – fogalmazott.

A tagállamok a bővítés kérdésében saját szuverén döntésüket hozzák meg, és ehhez minden országnak joga van – mondta el a szakértő. Hangsúlyozta: a vétójog megszüntetéséhez magukat az uniós alapszabályokat kellene módosítani, amihez szintén minden tagállam egyetértése szükséges.

Az elemző szerint az a felvetés is megalapozatlan, hogy külső szereplők – például az Egyesült Államok – érdemben befolyásolhatnák az uniós csatlakozásról szóló döntést, mivel ez kizárólag az EU intézményeinek és a tagállamoknak a hatásköre.

A gyorsított csatlakozás gazdasági következményei sem elhanyagolhatók. 

Számítások szerint Ukrajna belépése a közös agrárpolitikába mintegy 96,5 milliárd euró támogatást igényelne, ami körülbelül húsz százalékkal csökkentené a jelenlegi tagállamok mezőgazdasági forrásait.

Végül a demokratikus felhatalmazás kérdését is fontosnak nevezte. A Századvég 2026 januári kutatása szerint az európai polgárok többsége elutasítja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, Magyarországon pedig az elutasítottság aránya 93 százalék. – A népakaratot figyelmen kívül hagyó bővítési politika nemcsak jogi, hanem súlyos legitimitási válsághoz is vezetne – mondta Ifjabb Lomnici Zoltán.

Nyitókép: Ursula von der Leyen X-oldala