2026. február 07. szombat, Rómeó, Tódor
4°C Budapest

A Tisza választási kamuprogramot hirdet, de mit tartalmaz az eltitkolt valóság?

A Tisza választási kamuprogramot hirdet, de mit tartalmaz az eltitkolt valóság?
A Tisza Párt kampányában egy választási programot hirdet, a nyilvánosságra került információk szerint azonban ezzel párhuzamosan létezik egy másik, valódi program is. Saját nyilatkozataik, kiszivárgott dokumentumok, valamint volt szakértőik megszólalásai alapján egyértelműnek tűnik: a párt egy kampánycélokat szolgáló „kamuprogrammal” próbálja megnyerni a választókat, miközben a tényleges terveket – amelyeket Brüsszel elvárásaihoz igazítottak – igyekeznek eltitkolni a választásokig.
2026. február 07., szombat 08:01
Vágólapra másolva!

A nyilvánosságra került valódi program és a párthoz köthető szakértők nyilatkozatai alapján a Tisza politikája háborús elköteleződésre, Ukrajna finanszírozására, súlyos adóemelésekre, az orosz energia kivezetésére és a rezsicsökkentés eltörlésére épül. Maguk a párt szereplői is elismerték: mindezt azért nem tárják a választók elé, mert attól tartanak, hogy a program nyilvánosságra kerülése azonnali politikai bukáshoz vezetne.

Kétarcú kommunikáció Brüsszel elvárásai mentén

Brüsszel részéről alapvető elvárás, hogy a Tisza álljon be a háborúpárti és Ukrajna-párti politika mögé, és hajtsa be az ehhez szükséges forrásokat a magyar lakosságtól. Ennek megfelelően a párt – a kritikák szerint – két programot dolgozott ki: egyet Brüsszel számára, és egyet a választók megtévesztésére.

Ezt támasztotta alá Csercsa Balázs, a Tiszából kilépett szakértő is, aki több nyilatkozatában beszélt a párton belüli ellentmondásokról. Az MTV-nek adott interjújában úgy fogalmazott:

Egy nagy szakadék tátong nemcsak a közönség és a párt között, hanem a valódi szándékok és a kommunikált kormányprogram között.


 

Elmondása szerint létezik egy, egészen 2035-ig szóló konvergenciaprogram, amely részletesen tartalmazza a célokat és az eszközöket, miközben külön készül egy kampányprogram is, amelyet folyamatosan halogatnak.

Csercsa Balázs szerint a Tisza alapvető problémája, hogy úgy akar választást nyerni, hogy mást mond a választóknak, mint amit valójában végre kíván hajtani.

 

Baloldali megszorítások régi szereplőkkel

A Tisza valódi gazdasági programjának kidolgozásában jól ismert baloldali közgazdászok, szakértők és bankárok vesznek részt – ugyanazok a szereplők, akik korábban a Bokros- és a Bajnai-féle megszorításokhoz is kötődtek. A kritikusok szerint ez előrevetíti egy új, klasszikus baloldali megszorító csomag bevezetését Brüsszel elvárásainak megfelelően.

Orbán Viktor korábbi megfogalmazása szerint a baloldali politika jellemzően adóemelésekkel, erős állami beavatkozással és túlszabályozással jár – a Tisza programja pedig pontosan ebbe az irányba mutat.

Háborús elköteleződés és katonai kockázatok

Brüsszel már döntött Európa háborús szerepvállalásának erősítéséről, és elvárja, hogy a Tisza is támogassa ezt az irányt. A párt eddig minden, a háború finanszírozásával kapcsolatos brüsszeli döntést megszavazott, és támogatja Ukrajna EU- és NATO-tagságát is.

Ez a politika Magyarországot is belesodorná a konfliktusba, súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel. A kritikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy mindez együtt járhatna a kötelező sorkatonaság visszavezetésével is, amely több nyugat-európai országban már napirenden van. A Tisza egyik vezető jelöltje, Ruszin-Szendi Romulusz korábban úgy fogalmazott: ha kell, „berántanak mindenkit”.

Magyar pénzek Brüsszelnek és Ukrajnának

A brüsszeli háborús finanszírozási terv részeként a tagállamoktól jelentős befizetéseket várnak Ukrajna működtetésére és a háború fenntartására. A jelenlegi magyar kormány ezt elutasította, ám egy brüsszeli irányultságú kormány – a kritikusok szerint – nem tudna ellenállni.

Magyarországra így akár 1300–1500 milliárd forintos befizetési kötelezettség is hárulhatna, amelyet megszorításokkal és adóemelésekkel a magyar családoktól és vállalkozásoktól hajtanának be.

Fotó:  MTI

Súlyos adóemelések a dolgozók és családok ellen

A kiszivárgott tervek szerint a Tisza megszüntetné a jelenlegi, 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, és helyette 22 és 33 százalékos kulcsokkal működő progresszív adórendszert vezetne be. Ez azt jelentené, hogy minél többet dolgozik és keres valaki, annál nagyobb arányban vonnának el tőle.

Már a 400 ezer forint feletti jövedelműek is jelentős nettó bércsökkenést tapasztalnának, a magasabb keresetűek pedig éves szinten akár százezreket vagy milliókat veszítenének.

A tervek szerint megszüntetnék vagy jelentősen csökkentenék a családi adókedvezményeket is. A gyermekek után járó kedvezményeket 30–50 százalékkal vágnák vissza, eltörölnék a GYED-et, és az édesanyákat akár a gyermek egyéves kora előtt visszakényszerítenék a munkaerőpiacra. Ez havonta tízezreket vonna el a családoktól. A párt politikusai korábban az anyák és fiatalok adómentességének felülvizsgálatáról is beszéltek, Magyar Péter pedig „választási koncoknak” nevezte a családi kedvezményeket.

Vállalkozások ellehetetlenítése és vagyonadók

A vállalkozásokra összesen mintegy 3700 milliárd forintos adóemelést készítenének elő. Megszüntetnék a 9 százalékos társasági adót, progresszív adókkal terhelnék a cégeket, a kkv-k esetében akár 25 százalékos kulccsal. Eltörölnék a KATA-t és az EKHO-t, kiüresítenék a KIVA-t, megszüntetnék a kkv-kedvezményeket, valamint új, 14 százalékos munkáltatói terhet vezetnének be.

Mindez csődhullámhoz, elbocsátásokhoz, bérbefagyasztáshoz és áremelésekhez vezetne, különösen a kis- és középvállalkozások körében.

A tervek része egy 6,5 százalékos vagyonadó bevezetése – például nagyobb autókra –, 40 százalékos adó az ingatlaneladások után, valamint a tőkejövedelmek 30–40 százalékos megadóztatása. Ez az állampapírokat, a babakötvényt és a nyugdíj-megtakarításokat is érintené, súlyosan terhelve a középosztályt.

Nyugdíjak megadóztatása és az állami rendszer felszámolása

A nyilatkozatok alapján a nyugdíjasok sem maradnának ki a megszorításokból. A tervek szerint 20 százalékos nyugdíjadót vezetnének be, ami egy átlagnyugdíjas számára havi mintegy 50 ezer forintos elvonást jelentene. Emellett megszüntetnék a 13. és 14. havi nyugdíjat is.

A Tisza felszámolná az állami nyugdíjrendszert, és kötelező magánnyugdíjpénztárakba terelné a befizetéseket. A kötelező magánmegtakarítás és az új elvonások együtt 12,5–17 százalékos pluszterhet rónának a dolgozókra.

Fotó: Bodnár Boglárka/ MTI

Rezsicsökkentés megszüntetése és energiabiztonsági kockázatok

Brüsszel elvárja az orosz energiáról való leválást és a hatósági árak eltörlését. Az erről szóló rendelet már megjelent, a magyar kormány pedig bejelentette: az Európai Bizottságot bíróság elé viszi.

Magyarország energiaellátása jelenleg jelentős részben orosz gázra és kőolajra épül. Ennek erőltetett kiváltása felborítaná az energiabiztonságot, és drága importra kényszerítené az országot. A rezsicsökkentés eltörlésével a családok rezsije akár a többszörösére nőne, a benzinárak elszállnának, és az ellátásbiztonság is veszélybe kerülne.

Egy eltitkolt program következményei

A bemutatott elemek egy összefüggő csomagot alkotnak: háborús elköteleződés, Brüsszelnek fizetett milliárdok, brutális adóemelések és a rezsicsökkentés eltörlése. Minden intézkedés ugyanabba az irányba mutat: a terhek áthárítására a magyar emberekre, miközben a brüsszeli elvárásokat hajtják végre.

Ez az oka annak, hogy a Tisza megpróbálja eltitkolni valódi programját, és ezért létezik a kampánycélokat szolgáló kamuprogram. A végső döntés azonban a választók kezében van.

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk