Századvég: az európaiak nem támogatják Brüsszel orosz energiatilalmát

A közvélemény-kutatás készítői szerint bár Magyarország és Szlovákia ellene szavazott, az Európai Bizottság elfogadtatta a tagállamokkal azt a rendelettervezetet, amely a következő időszakban teljesen kivezetné az orosz energiahordozókat az EU-ból.

Mint írták, a döntés több aggályt is felvet: egyrészt, noha a tiltás egy szankció, Brüsszel azt kereskedelempolitikai intézkedésként terjesztette elő, mert míg előbbihez a tagállamok egyhangú támogatása lett volna szükséges, utóbbihoz elegendő volt a minősített többség is, ezzel azonban a bizottság jogszerűtlenül járt el.

Másrészt, az energia- és beszerzési mix kialakítása tagállami hatáskör, amelyet a tilalom korlátoz, így az embargó súlyosan sérti az országok szuverenitását is - tették hozzá.

Végül, a bizottság a rendelettervezet kidolgozása előtt a versenyképesség helyreállítására kapott mandátumot a tagállamoktól. Egy beszállítói kör kizárása azonban mesterségesen szűkíti az energiapiaci kínálatot, ami felfelé hajtja az árakat, visszaveti az ellátásbiztonságot, így rontja a versenyképességet, azaz ellentétes az eredeti mandátummal - közölték.

Úgy folytatták, hogy Brüsszel energiatilalma azonban nemcsak a jogszabályokkal és a tagállamok szuverenitásával ütközik, de az európaiak elvárásaival is.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának új eredményei rámutatnak, hogy az uniós polgárok relatív többsége (45 százaléka) nem ért egyet a teljes embargóval.

A tagállamok kétharmadában legalább a relatív többség elutasítja az intézkedést, és mindössze három olyan uniós ország van - Lengyelország, Litvánia és Észtország -, amelyben az abszolút többség támogatja a brüsszeli intézkedést.

Az orosz energiatilalmat legnagyobb arányban Szlovéniában (68 százalék), Görögországban (65 százalék), valamint Cipruson, Bulgáriában és Magyarországon (62 százalék) utasították el a válaszadók.

A lakossági percepciók részben az intézkedés súlyos következményeivel magyarázhatók, Magyarországon például a tilalom a jelenlegi három és félszeresére növelné a háztartások rezsiköltségeit és ezer forint feletti literenkénti benzinárakat eredményezne. A magyar és a szlovák kormány már jelezte, hogy bíróságon megtámadja a döntést - áll a kutatásban.