Orbán Viktor: Távol kell tartani Magyarországot a háborús veszélyektől

Háború helyett biztonság és kiszámíthatóság

Orbán Viktor hangsúlyozta: Európa egy szelesebb, kiszámíthatatlanabb időszakba lépett, mely során a nemzeti kormányok felelőssége megnő. Magyarország célja az, hogy kimaradjon a fegyveres konfliktusokból, és megőrizze biztonságát, valamint gazdasági stabilitását. Ennek alapfeltétele szerinte az, hogy az ország ne sodródjon bele sem katonai, sem gazdasági értelemben a háború következményeibe.

Energiabiztonság és szuverenitás

A miniszterelnök külön kitért az energia kérdésére, amelyet a nemzeti szuverenitás egyik kulcstényezőjének nevezett. Mint fogalmazott, egy ország függetlensége egyre inkább az energiaszuverenitáson múlik, ezért Magyarország célja a biztonságos és stabil energiaellátás kiépítése.

Orbán Viktor élesen bírálta a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozásokat, amelyek szerinte súlyosan károsak Magyarország számára. Kiemelte: 2027-től az Európai Unió el akarja vágni hazánkat az orosz energiaforrásoktól, ami komoly kockázatot jelentene. A kormány ezért eljárást indít az Európai Bizottsággal szemben. A miniszterelnök szerint a jelenlegi brüsszeli szabályozás átlagosan 20 százalékkal növeli az energiaárakat az Európai Unióban, ami tovább terheli a gazdaságot és a családokat.

A magyar kormány migrációs politikája nem változik 

Orbán Viktor megerősítette: a magyar kormány migrációs politikája nem változik. Magyarország nem vesz át egyetlen migránst sem nyugat-európai országoktól, nem épít menekülttáborokat, nem változtatja meg a határvédelem rendjét, és nem válik bevándorlóországgá. Hangsúlyozta: a kormány nem fogadja el, hogy Brüsszel határozza meg, kikkel éljenek együtt a magyarok.

Nem Ukrajnára, hanem a magyar családokra költik a pénzt

A miniszterelnök világossá tette: Magyarország nem adja oda a magyarok pénzét Ukrajnának. Az ország nem vesz részt sem Ukrajnának nyújtott hadikölcsönben, sem pénzügyi segélyprogramokban. Orbán Viktor szerint a hadikölcsön valójában támogatás, amelyről mindenki tudja, hogy soha nem fogják visszafizetni.

Kijelentette: Magyarország nem küld katonákat és fegyvereket sem, és nem fogadja el azokat a brüsszeli döntéseket sem, amelyek a tagállamok gazdaságát hadigazdaságra állítanák át. A kormány álláspontja szerint a hadigazdaság nem szolgálja sem a békét, sem a tagállamok gazdasági érdekeit. Magyarország ezért kimarad ebből a folyamatból, és ehelyett békegazdaságot épít.

Békegazdaság és példátlan intézkedések

Orbán Viktor szerint a békegazdaság építése olyan intézkedéseket tesz lehetővé, amelyek Nyugat-Európában ma elképzelhetetlenek. Január 1-jével befejeződik a családi adókedvezmények megduplázása, a 30 év alatti egygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességet kapnak.

A minimálbér 11 százalékkal emelkedik, elindul egy mintegy 90 milliárd forintos vállalati adócsökkentési program, valamint bevezetik a 14. havi nyugdíjat. Folytatódik a fix 3 százalékos kamatozású, első otthonteremtést segítő hitelprogram, február 1-jével pedig kifizetik a hat havi fegyverpénzt.

A kormány folytatja a pedagógusok béremelését is: az év végére az átlagbér elérheti a 936 ezer forintot. A közigazgatásban, a területi közigazgatásban, a szociális és kulturális szférában dolgozók 15 százalékos béremelésben részesülnek. Az igazságügyi dolgozók számára elindított hároméves program 2027-ig tart: a bírák fizetése 48, a fogalmazóké 89, a bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal nő.

Emellett a kormány lakossági energiatárolási programot is meghirdet, amelyben 2,5 millió forintos támogatást igényelhetnek azok a családok, amelyek napelemes rendszert használnak vagy terveznek telepíteni.

A 2026-os választások tétje

Orbán Viktor beszéde végén a 2026-os országgyűlési választások tétjéről is beszélt. Megfogalmazása szerint a döntés arról szól majd, hogy Magyarország a brüsszeli úton halad-e tovább, amely szerinte háborúhoz és gazdasági megszorításokhoz vezet, vagy a „magyar úton”, amely békét, fejlődési lehetőséget, erősebb gazdaságot és jobb életet kínál a magyarok számára.