Orbán Viktor: a magyar szuverenitásnak is kulcskérdése, hogy legyen magyar falu és mezőgazdaság

– fogalmazott Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök kaposvári háborúellenes gyűlésén − számol be a Magyar Nemzet. A miniszterelnök jelezte, hogy első kézből tud beszámolni arról, hogy mi zajlik a világban és abból mi érinti hazánkat. Köszönetet mondott a kaposváriaknak a bajtársiasságért és szolidaritásért, amit az eddigiekben kapott. 

 – tette hozzá.

A kormányfő felidézte, hogy 1989 májusában járt először a városban, amikor arról akart meggyőzni mindenkit, hogy a kommunistákat küldjék haza. Mint mondta, egyszer ott ragadt Kaposváron havazás miatt, és Szita Károly befogadta.

Úgy folytatta, Somogyország központja Kaposvár, közel Pécshez, ami egy nagyváros. A polgármester akkor azt javasolta, 

A kultúrára térve elmondta, a színházat felújították, az ipart illetően pedig jelezte, 100 milliárd forint értékű befektetés érkezett az elmúlt években.

A miniszterelnök jelezte, 2010-ben keresztény nemzeti alkotmányt hoztak létre, ami válasz volt arra, mi is a magyar élet, mi a magyarok dolga a világban. – az összes európai országétól eltérő nemzeti keresztény alkotmányunk van – mondta, jelezve, Kaposvár mindig számíthat a kormányra.

Magyarország mezőgazdasága húszmillió ember élelmezésére elegendő

A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az emberiség távolodik a valóságos természetes közegétől. Kiemelte, hogy a falvakat meg kell őrizni, majd jelezte, hogy Somogy vármegyében van a legtöbb falu az országban.

Megjegyezte, hogy Magyarország mezőgazdasága húszmillió ember élelmezésére elegendő. Ezért a mezőgazdaság nagyon fontos támpillére a magyar gazdaságnak. Elmondta, hogy a 

– húzta alá a kormányfő. Leszögezte, hogy a nemzeti parlamenteknek is ratifikálni az uniós megállapodásokat, amit nem vehetnek el tőlünk. Azonban a bizottság ideiglenesen hatályba akarja léptetni a Mercosur-megállapodást, amit azonban nem csak hazánk, hanem más országok sem akarnak ratifikálni. Európai gazdaösszefogás kell és akkor a gazdákat meg lehet menteni – tette hozzá.

Orbán Viktor úgy folytatta, a magyar mezőgazdaság sokat fejlődött, az unióban jó helyen állunk, de az első háromba kell bekerülni. Brüsszel a gazdák ellenfele Magyar Péterrel, Weberrel, Zelenszkijjel együtt. A rezsiről azt mondta, a természetes piaci folyamatoktól elszakították az energiaárakat, ez volt a rezsicsökkentés.

Ha azt nézzük, mi van ma Európában, azt látjuk, ott kétszer, háromszor többet fizetnek. A rezsit országosan kell szabályozni, és elvéve a nagy vállalatoktól a profit egy részét, fedezni tudjuk a rezsicsökkentést – mondta a kormányfő.

A cél, hogy elérjük az energiafüggetlenséget

A Tisza új igazolása, Kapitány István kapcsán jelezte, amikor meglódult az energiaárak növekedése a háború miatt, a Shell 19 milliárdról 40 milliárdra növelte a profitját. 

– hangsúlyozta.

Hosszabb távon jelezte, cél, hogy elérjük az energiafüggetlenséget Paks 2 megépítésével, Paks 1 üzemidejének meghosszabbításával, a napelem fejlesztésével, és gázmezők vásárlásával. Ha ezt végig tudjuk vinni, akkor saját villamosenergia-igényünket magunk elő tudjuk állítani – mondta. Orbán Viktor elmondta, hogy Ukrajna volt az ütközőzóna a nyugati világ és Oroszország között. 

Azonban a nyugatiak és az ukránok úgy döntöttek, hogy Ukrajna csatlakozik a nyugati biztonsági rendszerhez. De az oroszok azt mondták, hogy ha ehhez ragaszkodnak a nyugatiak, akkor abból háború lesz.

– tette hozzá a kormányfő. Szerinte bele kell törődni arra, hogy a NATO nem húzódhat Oroszország határainál, mert arra az oroszok háborúval fognak reagálni. Arról kellene megegyeznünk, hogy Ukrajna miként lesz ismét egy ütközőállam. Ennek az alternatívája a folyamatos háború – húzta alá. 

Hangsúlyozta, legnagyobb veszély az, hogy a magyar gyerekeket elviszik katonának, és ott fognak állni Ukrajna földjén. 

– hangsúlyozta.

A pénzről azt mondta, az unió a háború mellett döntött, ehhez két helyről szerez pénzt. A tagállamoktól, illetve hitelből. – Eddig 195 milliárd eurót küldtek, most 90 milliárdot adnak megint hitelből. Úgy nyerjen a Tisza, ahogy az ukránok visszafizetik majd ezt – mondta.

Brüsszel jövőre akarja felvenni az unióba Ukrajnát

A bizottság tervéről elmondta, a legfrissebb dokumentum szerint 800 milliárd dollár előállításáról beszélnek, ami nem tartalmazza a katona kiadásokat, az urán felmérés szerint ez külön a 700 milliárdot is meghaladhatja, és ennek az előteremtésére 2027-ig Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz.

– emelte ki, hozzátéve, az első világháborús jóvátételt 1990-re fizették ki a németek.

A 2026-os választás tétje

A 2026-os választás egyik tétje, hogy Magyarországot ebbe a pénzügyi adósrabszolgaságba engedjük-e, vagy pedig nemet mondunk és ellenállunk – húzta alá Orbán Viktor. 

Majd bemutatta a kormány által elindított nemzeti petíciót, amivel a magyarok nemet mondhatnak az orosz-ukrán háború további finanszírozására, továbbá arra is, hogy a ukrán állam működését a következő tíz évben velünk fizettessék meg, illetve nemet mondhatnak a rezsiárak háború miatti emelésére. A miniszterelnök arra kért mindenkit, hogy töltse ki a nemzeti petíciót.

Megjegyezte, hogy ha most Ukrajna tagja lenne az EU-nak, akkor az unió közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal. Ukrajnának kívül kell maradni az Európai Unión, de beengedni őket életveszély és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent – tette hozzá. Leszögezte, hogy egy nagy nemzeti összefogásra lesz szükség, hogy Magyarország kívül maradjon a háborúból.

Trump nemcsak kitölti a hivatali idejét, hanem eredményeket ér el

A következő körben kérdezték a kormányfőt Trumppal való kapcsolatáról, mire úgy válaszolt, amit ma látunk, az szokatlan számunkra. 

– sorolta.

Hozzátette, minden nemzetközi intézmény, ami megbénult, most eredményes. Lehet, hogy egész Grönlandot, mint egy jégdarabot bele akarta tenni az italába, és talán nem megy, de katonai szempontból minden úgy lesz, ahogy Amerika akarja. 

Trump nem eltölti a hivatali idejét, hanem eredményeket ér el, remélhetőleg az orosz-ukrán háború terén is sikerül békét teremteni – mondta, hangsúlyozva, 

A miniszterelnök elmondta, hogy a bátor legyőzi a félelmét, a gyáva nem. Mint jelezte, akiben nincs félelem, az vakmerő és nem tudja felmérni a kockázatot. Amikor az ukránokra néz és Zelenszkij fenyegeti, akkor arra szokott gondolni, hogy ő már az ötödik ukrán elnöke. Hozzátette: nem emlékeznek az előző négy nevére sem.

A fenyegetés sajátos ukrán formája sértegetéssel kombinálódik. A kormányfő elmondta, ő a sértéseket jól tűri, szerinte akkor kell visszaszólni, amikor a sértés Magyarország becsületébe gázol. Kitért rá, hogy Magyar Péter is fenyegetéssel tölti a mindennapjait. Ennek kapcsán megjegyezte: 

A brüsszeli konfliktusok kapcsán Orbán Viktor elmondta: csak olyan konfliktust szabad vállalni, amit meg lehet nyerni. Továbbá meg kell nézni, hogy kikkel lehet szövetkezni és kell egy terv, amit a megfelelő pillanatban végre kell hajtani. Magyarországot nem visszük semmilyen kalandorságba, mert mi vagyunk a biztos választás – tette hozzá. 

Az önkormányzatok számíthatnak a kormányra

Orbán Viktor a helyi úthálózat megújításáról azt mondta, a településeken belüli utaknál az önkormányzatok számíthatnak a kormányra, a határban lévő utaknál pedig a gazdáknak adnak majd kormányzati forrásokat a helyieknek. Beszélt arról is, hogy a tanárok és a mindenkori közhatalom közti viszony fontos. Az elmúlt 30 évben a tanárok azt érezhették, hogy kihasználják őket, és a szülök is balhéznak velük.

Most sikerült elérni oda, hogy átlagban 900 ezer forintot keres egy tanár. Ez az első lépés, hogy ne áldozatnak érezze magát a pedagógus, hanem szeresse a hivatását. 

– fogalmazott a kormányfő.

Az uniós pénzek kapcsán kitért arra, hazánk be is fizet és kap is támogatást. Van 100 százalék GDP, aminek 3 százalékát adja az unió. Azért harcolunk a pénzünkért, mert jár, erre van egy szabályrendszer. Nem akarják odaadni, így el kell venni, mégpedig úgy, hogy látszódjon, mintha odaadta volna. 

 – mondta Orbán Viktor.

Fotó: Képernyőfotó/YouTube

(Cikkünk frissül)