Németország a következő világháborúra készül, részletes tervet dolgoznak ki

Valaha Németországban mindenki pontosan tudta, milyen feladatok várnak rá háború esetén. Gerald Funke német altábornagy most hasonló stratégia kidolgozásán dolgozik a modern fenyegetések – kibertámadások és drónhadviselés – fényében. Az altábornagy 55 ezer fős állományt irányít, amely Európában is jelentősnek számít, és egy újonnan szervezett apparátust vezet. Funke, a német fegyveres erők támogató parancsnokságának vezetője egy olyan vészforgatókönyvre készíti fel az országot, amely szerinte akár két-három éven belül valósággá válhat – számolt be róla az Origo a The Times cikkére hivatkozva.

A vészforgatókönyv szerint Oroszország teljes körű háborút indít a NATO ellen, a német erők válaszul órákon belül elkezdik a reagálást, és részt vesznek a harcokban. Egy 4800 fős gépesített dandár indul a litvániai bázisról, majd rövid időn belül további 15 ezer gyorsreagálású katona érkezik a frontvonalra. Hónapokon belül szövetséges országok  több tízezer katonája érkezik a német északi kikötőkbe, ahonnan kelet felé szállítják őket közúton és vasúton, olyan útvonalakon, amelyeket orosz szabotázs, kibertámadások és nagy hatótávolságú rakétacsapások érhetnek. Naponta több száz sebesültet szállítanak vissza Németországba, ami a kórházakat a koronavírus-járvány legsötétebb napjaihoz hasonlóan terheli meg.

Funke a The Timesnak elmondta, hogy Afganisztánban kezelhető számú sebesültje volt, most viszont akár napi ezer sérülttel is kell számolnia. Az altábornagy tervezési feladatai a sebesültek evakuálásától és ellátásától a magánszektorból történő erőforrás-bevonásig, valamint a harctéri utánpótlás biztosításáig terjednek. Funke fő feladata, hogy a Németország-központú NATO-logisztikai hálózat működése ne álljon le, még akkor se, ha nő a háborús halottak száma, áramszünetek vannak, a vasúti közlekedés megbénul vagy orosz ügynökök zavart keltenek.

Az altábornagy kiemelte a hibrid hadviselés veszélyét, amely szabotázsokból, alvó sejtekkel végrehajtott akciókból és célzott támadásokból áll, ráadásul a nagy hatótávolságú rakétatámadások jelentette fenyegetést sem lehet kizárni. 

Funke 61 éves, és 1983-ban csatlakozott a hadsereghez, a hidegháború utolsó komoly nukleáris feszültségének idején, a NATO Able Archer hadgyakorlata alatt.

Az Able Archer 1983. november 2-án kezdődött, tíznapos NATO-hadgyakorlat volt. A hidegháború eme meglehetősen kevéssé ismert mozzanatára több történész is úgy tekint, mint az 1962-es kubai rakétaválság utáni korszak azon pillanatára, amikor a világ a legközelebb került egy atomháborúhoz.

Funke parancsnoksága a hidegháború korabeli rendszert modernizálja, mivel 1983 óta sok minden változott. Az 1990-es évek előtt Nyugat-Németországban félmillió katona volt szolgálatban, és részletes tervek voltak egy háború esetén minden katonai és civil feladatra. Az altábornagy kitért rá, hogy akkoriban mindenki pontosan tudta a helyét, mit kell tennie egy védelmi háború kirobbanása esetén. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Merz-kormány döntése nyomán 2026-tól nyilvántartásba veszik az összes 18 éves német férfit, később sorsolással is behívhatják őket katonai szolgálatra.

Ma a frontvonal közel ezerötszáz kilométerrel keletebbre húzódik. A drónok, kiberfegyverek és a modern elektronikai hadviselés jelentősen felgyorsította a háborúk tempóját. Most sok munka irányul a NATO és Németország hidegháborús terveinek felfrissítésére, különösen a lakosság, a hatóságok és a magánszektor mozgósítása terén. Az első megbeszélések már lezajlottak, hogy a lehető legalaposabban felkészüljenek a legrosszabbra, ami jöhet.

 – mondta Funke, aki kiemelte, hogy egy magáncég minél távolabb van a védelmi szektortól, annál kevésbé ismeri fel feladatait egy háborús konfliktus esetén. 

Az egészségügyi tervezés különösen nehéz, a NATO még nem döntötte el, hogyan osztanák el a sebesülteket, de Németország jelentős részt vállalna. A Bundeswehr öt saját kórháza 1800 ággyal rendelkezik, amik gyorsan túlterhelődhetnek. Ezért a német kórházakat négy csoportra osztották, mint egy négylevelű lóherét, hogy szükség esetén ott tudják ellátni a háborús sérülteket.

A német jogi keretek is korlátozzák a gyors beavatkozást, mivel bizonyos katonai intézkedésekhez a képviselők kétharmadának jóváhagyása szükséges, ami egy politikailag megosztott parlamentben nehézkes. 

Funke hangsúlyozta, hogy a béke és háború közötti választóvonal olyan időszak öröksége, amikor a hibrid hadviselés még messze nem érte el a mai szintet.

A hétköznapi emberek egyre gyakrabban látnak nagyszabású hadgyakorlatokat városaikban és településeiken, például a tavaly szeptemberi hamburgi Red Storm Bravo során, ahol a Bundeswehr egy esetleges orosz dróntámadás alatti mozgást gyakorolta, miközben egy balti állam tengeri megerősítésére készült. Februárban és márciusban légi evakuálást gyakorolnak Litvániából, az Északi-tengeren át vezető tengeri ellátási útvonalak védelmét, valamint a litvánok támogatásának átszállítását Kielből a Balti-tengeren keresztül. Elmondta, hogy időnként nyilvánvaló hibák is előfordulnak, különösen azért, mert a katonai és a civil hatóságok még tanulják az együttműködést.

A tavaly októberi bajorországi Marshal Power hadgyakorlat során például egy nem megfelelően tájékoztatott rendőr rálőtt egy gyanúsnak vélt férfira, aki álcázóruhát viselt, és vaktölténnyel lőtt egy puskából. A célpont, aki katona volt, megsebesült, és kórházi ellátásra szorult.

Funke szerint azonban az ilyen balesetek is részei annak a folyamatnak, amelynek során a német társadalmat hozzászoktatják a háborús fenyegetéshez.

Forrás: Magyar Nemzet

Nyitókép: Gerald Funke X-oldala