Magyarország regionális elosztó központtá vált: a földgázpiac szerkezeti átalakulása 2025-ben

A magyar földgázpiac jelentősen átalakult az elmúlt években. Magyarország mára regionális gázhubbá, vagyis gázelosztó központtá vált. Jelentős mennyiségű földgázt importálunk: 2025-ben például több mint 12,4 milliárd köbmétert, miközben az export is számottevően nőtt, elérve az 5,8 milliárd köbmétert. A magyar földgázpiac szerepe így már nem pusztán fogyasztói, hanem egyre inkább tranzit- és elosztó jellegű.

2026. január 22., csütörtök 14:05

Vágólapra másolva!

Belföldi kitermelés és a belföldi felhasználás

Magyarország saját földgázkitermeléssel is rendelkezik, amely ugyan már rég túl van a történelmi csúcson, de továbbra is érdemi hozzáadott értéket képvisel. 2025-ben a hazai földgázkitermelés több mint 1,6 milliárd köbméter volt, ami 4,8%-kal alacsonyabb, mint 2024-ben, ugyanakkor 1,1%-kal magasabb, mint 2023-ban. A hazai földgáztermelés stabilan a belföldi felhasználás 18–20%-át fedezi. Az elmúlt évben a hazai földgázfelhasználás 18,4%-a származott belföldi kitermelésből - írta az Oeconomus.

2025-ben 8,9 milliárd köbméter földgázt használtunk fel, ami 4%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27227816/

A végső felhasználásra vonatkozó adatok mindig késleltetve, az adott évet követően kerülnek nyilvánosságra, ezért jelenleg a 2024-es adatok a legújabbak. Ezek alapján a felhasználás megoszlása a következő volt:

Lakosság – 34,7%
Átalakítási szektor (a földgáz más energiahordozóvá való átalakítása, pl villamos energia) – 26,5%
Ipar – 17,1%
Kereskedelem és közszolgáltatások – 9,7%
Nem energetikai felhasználás – 7,4%
Egyéb – 7%

Import

2025-ben az import volumene elérte a 12,4 milliárd köbmétert, ami 24%-kal magasabb, mint 2024-ben. Ez a jelentős növekedés elsősorban a megnövekedett export, valamint a belföldi felhasználás emelkedése miatt következett be.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27274656/

Az importforrásokat tekintve nőtt a diverzifikáció is. Továbbra is a Török Áramlaton, Szerbia felől (Kiskundorozsma-2 mérőállomás) érkezik a legtöbb földgáz, azonban aránya 75,65%-ról 62,48%-ra csökkent.

Jelentősen nőtt az Ausztria felől (Mosonmagyaróvár) érkező földgáz mennyisége, amely 2025-ben már a magyar import 22,21%-át adta, szemben a 2024-es 0,24%-os, gyakorlatilag elhanyagolható aránnyal.

A Románia felől (Csanádpalota) érkező gáz mennyisége és aránya csökkent (2024-ben 17,84%, 2025-ben 12,39%). Hasonló tendencia figyelhető meg Horvátország esetében is: 2024-ben 6,27%, 2025-ben 2,92%.

Ukrajna és Szlovákia felől 2025-ben nem érkezett földgáz, Szlovéniával pedig egyelőre nincs fizikai összeköttetés.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27228127/

A napi mennyiségeket tekintve 2025-ben az átlagos import 34 millió köbméter volt, szemben a 2024-es 27,4 millió köbméterrel. 2025. június 9. és 16. között a Török Áramlaton karbantartás zajlott, ami jól láthatóan megjelent az importadatokban: június 10-én mérték az év legalacsonyabb napi értékét, 18,2 millió köbmétert. A karbantartást követően az import gyorsan visszapattant és június 18-án érte el az éves csúcsot, 44,9 millió köbméterrel.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27156851/

Export

A magyar földgázexport, amely valójában tranzitjellegű, 2025-ben az importhoz hasonlóan jelentősen nőtt. A növekedés mértéke 28% volt az előző évhez képest.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27275382/

Az export több mint fele Ukrajnába irányult. A szomszédos ország az orosz gázinfrastruktúra elleni támadások miatt jelentősen növelte importját, ezen belül a Magyarországról érkező mennyiséget is, amely az éves ukrán gázfogyasztás mintegy 14%-át fedezte.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27228249/

Az elmúlt évben az export országonkénti megoszlása a következően alakult:

Ukrajna (VIP Bereg) – 50,67%
Szlovákia (Balassagyarmat) – 43,75%
Szerbia (Kiskundorozsma) – 2,25%
Horvátország (Drávaszerdahely) – 1,77%
Románia (Csanádpalota) – 1,57%

Ausztria irányába nem történik export, mivel az ottani mérőállomás kizárólag importüzemre van kialakítva.

A napi exportmennyiségeket tekintve 2025-ben az átlagos kivitel 16 millió köbméter/nap volt. A Szlovákia és Ukrajna irányába történő export összességében stabilnak mondható, míg a többi célország esetében inkább időszakos kilengések jelentkeztek.

A legalacsonyabb napi exportot január 2-án regisztrálták, 7,6 millió köbméterrel. A legmagasabb értéket február 20-án mérték, amikor az export 27,7 millió köbméterre emelkedett. Ez elsősorban a Románia irányába növekvő szállításokkal magyarázható, amelyek ténylegesen Ukrajnába kerültek továbbításra. A február végi időszak egybeesett az első orosz támadással az ukrán gázinfrastruktúra ellen, ami rövid időre jelentősen megemelte a Magyarországról induló exportmennyiségeket.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/27176086/

Új szerződések

Az elmúlt évben több új földgázbeszerzési szerződés is született, amelyek önmagukban nem alakítják át döntően a magyar importstruktúrát, ugyanakkor érdemben hozzájárulnak a forrásdiverzifikációhoz.

2025 szeptemberében az MVM CEEnergy tíz évre szóló gázkereskedelmi megállapodást kötött a brit Shell Energy-vel. A szerződés értelmében a Shell 2026 januárjától évente mintegy 200 millió köbméter földgázt szállít az MVM számára. A mennyiség LNG-eredetű, várhatóan Horvátországon vagy Ausztrián keresztül.

Egy hónappal később, 2025 októberében az MVM a francia ENGIE Energy-vel szerződést írt alá, amely szerint Magyarország 2028 és 2038 között évente 400 millió köbméter, összesen 4 milliárd köbméter LNG-t vásárol. A szállítások várhatóan úgyanúgy horvátországi és osztrák irányból érkezhetnek a magyar rendszerbe.

2025 decemberében pedig az MVM és az azeri SOCAR keretmegállapodást kötött, amely lehetővé teszi két év alatt összesen 800 millió köbméter földgáz beszerzését, napi 1,1 millió köbméteres mennyiségig. Az azeri földgáz várhatóan Szerbián keresztül, a Török Áramlat rendszeréhez kapcsolódva jut el Magyarországra.

Kapacításbővítések

Az új szerződések mellett 2025-ben több gázvezeték-kapacitás is bővült, ami tovább növelte a rendszer rugalmasságát.

2025 októberében az FGSZ és a román Transgaz módosította a csanádpalotai határkeresztező pontra vonatkozó megállapodását. Ennek eredményeként novembertől a vezeték mindkét irányban nagyobb kapacitással működik: az óránkénti mennyiség 300 ezerről 310 ezer köbméterre nőtt, ami megkönnyíti a kétirányú szállítást.

2025 novemberében az FGSZ és a szlovák Eustream a Balassagyarmat-Veľké Zlievce (Felsőzellő) összeköttetésen is növelte az elérhető kapacitást Magyarország felől Szlovákia irányába. Az új szint évente 4,38 milliárd köbméter exportot tesz lehetővé, szemben a korábbi 3,5 milliárddal.

Ezzel párhuzamosan a horvátországi Krk LNG-terminálon megkezdődött egy új átalakító modul tesztüzeme. A fejlesztés megduplázza a terminál kapacitását, így évente már 6,1 milliárd köbméter földgáz visszagázosítására lesz képes.

A 2025-ös év a magyar földgázrendszer számára összességében kedvezőnek mondható, mivel a gázelosztói szerep erősödött és a diverzifikáció is elindult. A változások elsősorban az ellátási útvonalak bővülésében és a tranzitjellegű forgalom növekedésében jelentek meg. A következő időszakban kulcskérdés lesz, hogy ezek a folyamatok mennyire válnak tartóssá és hogyan illeszkednek az Európai Unió által tervezett, az orosz eredetű gázra vonatkozó teljes importtilalomhoz.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock