Gyökeres fordulat az MKIK-nál: Nagy Elek felszámolta a „one man show-t”, Ausztriát csinál Magyarországon a kamarával

A lap felidézi: 2024 októberének végén, közel 25 év után választottak új elnököt az MKIK élére. Parragh László távozásával egy hosszú korszak zárult le, Nagy Elek pedig széles támogatottsággal vette át a vezetést. Már kinevezésekor sejthető volt, hogy jelentős átalakítások jönnek, hiszen az új elnök egyben Magyarország egyik legsikeresebb üzletembere is.

„Elefántcsonttoronyból” vállalkozói fókuszba

Nagy Elek a Világgazdaságnak elmondta: az MKIK egy kétszintű rendszerként működik, amely egyszerre koordinálja a területi kamarák vállalkozásokat kiszolgáló munkáját, illetve tart kapcsolatot a gazdasági kereteket meghatározó kormányzattal. Megválasztása előtt azonban a vállalkozók elsősorban az utóbbit érzékelték, méghozzá egy, a mindennapi problémáktól elszakadt, „elefántcsonttorony-szemléletű” működés formájában.

A kétharmados támogatottsággal elfogadott programjában ezért mindkét funkció újraszervezését tűzte ki célul. Megválasztását követően átfogó átvilágítás indult, amely egyszerre tárt fel komoly hiányosságokat és jelentős belső erőforrásokat. Hangsúlyozta: a szervezetben felhalmozódott tudás és szakmai tapasztalat megfelelő vezetői szemlélettel sokkal nagyobb értéket tud nyújtani a vállalkozóknak.

Három súlyos örökség: kapcsolathiány, szervezetlenség, egyszemélyi irányítás

A Világgazdaság kérdésére Nagy Elek három fő problémát nevezett meg. Az elsőnek azt tartotta, hogy a kormányzati kapcsolatokban nem jelentek meg a vállalkozók mindennapi gondjai. Az új vezetés ezzel szemben konzultatív megközelítést alkalmaz, amelyben a vállalkozók véleményére építve egyeztetnek a kormánnyal.

A második problémaként az országos szolgáltatási koordináció gyengeségét említette. Elmondása szerint a 23 területi kamara korábban magára volt hagyva, ami jelentős teljesítménybeli különbségekhez vezetett. Az új koncepció szerint a jó helyi gyakorlatokat országos szintre emelnék, know-how-vá alakítva azokat.

A harmadik – és talán legsúlyosabb – gondnak az MKIK szervezetlenségét és önkényes kézi vezérlését nevezte. A Világgazdaságnak hangsúlyozta: az egyszemélyes döntéshozatal helyett egy jól szervezett, csapatmunkára épülő vezetési modell bevezetése volt a legnagyobb feladat.

Intézményesített döntéshozatal, új testületek

Nagy Elek beszámolt arról, hogy az egyszemélyes elnöki döntések helyett bevezették az operatív elnökséget, rendszeres ülésekkel és írásos szakmai előterjesztésekkel. Új testületként létrejött a Területi Elnökök Konzultációja is, amely a hálózati működés fejlesztéséért felel. Emellett teljesen új szakmai és ágazati bizottsági rendszert alakítottak ki, jelentős autonómiával és képviseleti jogkörrel.

Mindezeket a változásokat egy megújult szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) is leköveti. Úgy fogalmazott: ezzel végleg lezárult a kamarai „one man show” időszaka.

Szimbolikus és pénzügyi szakítás a múlttal

A múlt lezárását nemcsak szervezeti, hanem szimbolikus lépések is jelezték. A Világgazdaságnak Nagy Elek elmondta: az MKIK januárban kiköltözött a Bank Center luxusirodájából egy saját tulajdonú, puritánabb épületbe, ami jelentős költségmegtakarítást hozott. Ugyancsak ilyen döntés volt az elnöki Mercedes-Benz lecserélése egy vezetőségi kisbuszra, amely nem kizárólag az elnök használatában áll.

Közel 100 milliárdos tehercsökkentés a vállalkozóknak

A Világgazdaság interjújában Nagy Elek kiemelte: az MKIK és a kormány közötti új, ötéves együttműködési megállapodás kézzelfogható eredményeket hozott. Ide sorolta a fix 3 százalékos Széchenyi-kártya hitelkamatot, a 100 milliárd forintos Demján Sándor Tőkeprogramot, valamint a 11 pontos adó- és adminisztrációcsökkentő csomagot.

Utóbbi hatására a kis- és középvállalkozások terhei közel 100 milliárd forinttal csökkennek, amit úgy jellemzett: több százezer vállalkozás számára jelent ez évi több ezer forintos megtakarítást.

Ausztria mint minta, tudásalapú kamara

Nagy Elek arról is beszélt, hogy hosszú távon az osztrák kamarai modell szolgál mintául. Külön kiemelte az osztrák WIFI képzési rendszert, amelyhez hasonló intézményre Magyarországnak is szüksége lenne. Az MKIK megújult képzési igazgatósága már dolgozik ezen, bár az eredmények inkább a második-harmadik ciklusban lesznek érzékelhetők.

A tudásalapú kamara kiépítésének része az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének megerősítése, az országos kutatói hálózat fejlesztése és a Global Entrepreneurship Monitor hazai szerepének átvétele is.

Állami feladatok átvétele is napirenden

Nagy Elek azt is elmondta: intenzív egyeztetések zajlanak a kormánnyal arról, hogy mely állami gazdaságirányítási feladatokat lehetne hatékonyabban ellátni a kamarai hálózat bevonásával. Első körben több, jelenleg széttagolt ügyintézési folyamat „egyablakosítását” tervezik.

Hosszú távú építkezés, nem személyi kérdés

Az MKIK elnöke hangsúlyozta: a valóban látványos eredményekhez több ciklusra van szükség. Úgy fogalmazott, nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki vezeti majd a kamarát évekkel később, hanem az, hogy a vállalkozóközpontú, szerves építkezés folyamatos maradjon.

Összegzése szerint az MKIK célja, hogy a magyar vállalkozások itthon és nemzetközi szinten is felkészülten nézzenek szembe a következő évtizedek – különösen a digitális és technológiai – kihívásaival.

Nyitókép: MKIK