Brüsszel elárulta a gazdákat és bevédte Ursula von der Leyent

A szavazáson 165 európai parlamenti képviselő támogatta a bizalmatlansági indítványt, 390-en ellene voksoltak, míg 10-en tartózkodtak. Az indítványt a Patrióták Európáért frakció nyújtotta be, amelynek a fideszes EP-képviselők is tagjai. A kezdeményezés oka az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás volt, amely súlyosan veszélyezteti az európai, így a magyar gazdák megélhetését is.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata szerint a bizottság elleni bizalmatlansági indítvány benyújtásához a képviselők egytizedének, jelenleg legalább 72 EP-képviselőnek a támogatása szükséges, elfogadásához pedig a leadott szavazatok kétharmados többsége és az EP teljes létszámának többsége. Ezek a feltételek nem teljesültek, így az Európai Bizottság hivatalban maradt.

A Tisza Brüsszel oldalára állt, nem a magyar gazdák oldalára

A döntés után egyértelmű politikai törésvonal rajzolódott ki. Míg a Patrióták Európáért frakció és a Fidesz a gazdák érdekeire hivatkozva támogatta az indítványt, addig a Tisza Párt – saját közlése szerint – nem állt ki a magyar termelők mellett. A Tisza ezzel ismét Brüsszel oldalára állt, nem a magyar gazdákéra – fogalmaznak kormányzati források.

A Tisza nem tud Brüsszelnek nemet mondani fontos ügyekben

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón úgy reagált: a Tisza fontos ügyekben képtelen nemet mondani Brüsszelnek. Emlékeztetett arra, hogy a Tisza annak az európai pártcsaládnak, az Európai Néppártnak a tagja, amely a Mercosur-egyezmény egyik legnagyobb támogatója. Gulyás Gergely felidézte Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének kijelentését is, miszerint a szavazás ellenére is életbe kellene léptetni a Mercosur-megállapodást.

A miniszter szerint különösen súlyos, hogy a gazdák tiltakozása ellenére éppen a Néppárt képviselői szavazták meg a legnagyobb arányban a megállapodás aláírását. Ez – a kormány álláspontja szerint – világossá teszi, hogy Brüsszelben nem a mezőgazdasági termelők érdekei számítanak, hanem a politikai lojalitás és a nagy gazdasági érdekcsoportok elvárásai.

A csütörtöki szavazás így nemcsak Ursula von der Leyen bizottsági elnök politikai túléléséről szólt, hanem arról is, hogy ki áll a gazdák oldalán, és ki igazodik feltétel nélkül Brüsszel döntéseihez. A kormány szerint a válasz egyre egyértelműbb.

Nyitókép illusztráció (Ursula von der Leyen X-oldala)