Tiszás megszorítócsomag: tíz közös pont, amely „véletlenül” egyezik Brüsszel terveivel

A Tisza megszorítócsomagja a bizonyíték arra, hogy Magyar Péterék egy az egyben a brüsszeli utasításoknak megfelelően terveznek kormányozni – hívta fel a figyelmet az Ellenpont. A portál rámutat: a dokumentum ugyanis olyan, egyenként is jelentős megszorítások egész sorát tartalmazza, amelyeket már régóta követel Magyarországtól az Európai Unió, és amelyek összességében a legvisszafogottabb becslések szerint is 5000 milliárd forintot vennének ki az adófizetők zsebéből. Nem véletlen, hogy a Tisza Párt baloldali megszorítások sorozatát akarja bevezetni, hiszen Brüsszel háborúja Ukrajnában egyre több pénzt emészt fel - részletezte a Magyar Nemzet.

Tíz pont, amely egyezik a Tisza megszorítócsomagjával 

1.  Több pénzt venne el a dolgozóktól Brüsszel és a Tisza, radikálisan emelnék az szja-t

A Tisza Párt megszorítóterveinek első pontja a személyi jövedelemadó (szja) drasztikus emelése volt. A párt gazdasági kabinetjének tervei szerint 

csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne.

Egymillió-kétszázötvenezer forintos havi jövedelem fölött pedig már jönne a 33 százalékos sáv is. Mindezt annak ellenére, hogy Magyar Péter korábban még az szja jelentős csökkentését ígérte.

Nem véletlenül döntött azonban az adóemelés mellett Magyar Péter csapata: az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében arról írnak, hogy Magyarország személyi jövedelemadó-rendszere ma egyoldalúan laposnak (flat tax) tekinthető. Megállapításuk szerint a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a munkajövedelmek relatíve nagyobb terhet rónak az alacsony jövedelmű háztartásokra, miközben a felső jövedelmi rétegekre viszonylag enyhébb a tényleges adóterhelés. E megállapítás ugyanakkor nehezen értelmezhető, hiszen a magasabb jövedelemből értelemszerűen nominálisan többet adóznak most is az adófizetők, mint az alacsonyból.

Továbbá a kapcsolódó országspecifikus ajánlások a költségvetési konszolidáció fontosságát is hangsúlyozzák: Magyarország számára megfogalmazott ajánlások a hiánycsökkentés felé irányuló ütemet és a kiadások fenntartható növekedését szorgalmazzák, ami azt jelenti, hogy minden adóreformot úgy kell tervezni, hogy hozzájáruljon a közfinanszírozások stabilizálásához. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az országjelentés adóemelést javasol, ha adóreformra kerül sor. És mindenképp kizárja az adócsökkentést. Mindez egybevág azzal az adóemelési tervezettel, amelynek értelmében a Tisza Párt háromkulcsos progresszív adózás bevezetését tervezi.

2. A munkaadókat is megsarcolná a Tisza – így elbocsátások jönnének

Szintén a bizottság országjelenéséből táplálkozik a társasági adó emelésnek ötlete. A dokumentum szerint a jelenlegi, 9 százalékos társasági adókulcs (tao) az EU-tagállamok között a legalacsonyabbak közé tartozik, és a tényleges átlagos adóteher is jóval az uniós átlag alatt van Magyarországon. Ezért egyrészt az adókulcs emelését, másrészt a bevételi bázis megerősítését javasolják.

A gyakorlatban szerintük ez a kedvezmények és kivételek felülvizsgálatával, egyes adómentességek korlátozásával, a belföldi és transzferár-kockázatok kezelése révén, valamint a jövedelem- és vagyonadózás arányosságának javításával érhető el. Vagyis a javaslat szerint úgy kell a társasági adókat növelni, hogy közben a cégeknek biztosított kedvezményeket is visszavágja az állam, ami jelentősen rontaná Magyarország versenyhelyzetét a befektetések terén.

Ehhez alkalmazkodik a Tisza Párt adóstratégiája, amely jelentős emelést tartalmaz, a társasági adó terén jelenlegi 9 százalékos kulcsot a tervek szerint sávosan emelnék:

• a mikrovállalkozások 9 százalékot,
• a kisvállalkozások 13,5 százalékot,
• a középvállalatok 18 százalékot,
• a nagyok 21,5 százalékot,
• a multik pedig 25 százalékot fizetnének azzal az érveléssel, hogy a túl alacsony adókulcs „adóparadicsommá” teszi az országot, de nem jelent elegendő bevételt az államnak.

A terv jól mutatja, hogy a Tisza Párt már a kisvállalkozásokat is megsarcolja, a közepeseket lehetetlen helyzetbe hozza. A multik legnagyobb kulcsa csak látszólag igízságos, ők ugyanis ezt kigazdálkodják majd azzal, hogy el fogják bocsátani az alkalmazottak egy részét.

3. Többszörös büntetőadók mellett a lakhatást is megadóztatná Magyar Péter

Mint azt a tao kapcsán már a Magyar Nemzet említette, szintén felbukkant a Tisza kiszivárgott programjában és az országspecifikus ajánlásokban is a társasági és tőkejövedelem-adó. A Tisza tervezete egy különadót javasol, amelynek lényege, hogy a céges osztalékok után 

• az átlagkereset mértékéig 20 százalék lenne az adó, 
• efölött az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni, 
• az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, 40 százalékos sáv is életbe lépne.

Hasonlóan történne az állampapírok és részvények nyereségének megadóztatása is. Az eredeti tőkebefektetés nyeresége után a mindenkori átlagbérnek megfelelő összegig 20, afölött az átlagbér kétszereséig 30, azt is meghaladó nyereség esetén pedig 40 százalékos kulccsal kellene adózni.

A tiszás elképzelések szerint tőkejövedelemnek számítana minden olyan bevétel, ami nem bér, hanem attól elkülönülten adózik.

Bár a brüsszeli ajánlás csupán a vállalati nyereség szélesebb körű adóztatását várná el, a Tisza láthatóan igyekszik lenyűgözni az EU-t, ők ugyanis ezt túlteljesítenék.

Magyar Péterék tervezete szerint ugyanis tehát nemcsak a vállalati nyereségekre vetnének ki 20-30-40 százalékos adót, hanem minden befektetésre és megtakarításra. Így az állampapírokra, értékpapírokra, kisvállalkozások bevételeire, a laksákiadásra. Tehát mindenre, amiből jövedelme keletkezhet az adóalanynak. Természetesen ezeket a terheket a munkabért sújtó adóemelés mellett tervezik bevezetni. Vagyis bármilyen jövedelemből él egy magyar adózó, biztosan jelentős adóemelkedésre számíthat. Akinek pedig munkabér mellett van megtakarítása, azt duplán fogja növekvő adóteher sújtani.

A vállalkozásokat és a munkabérből élőket együttesen is érintené az a tervezet, miszerint az 500 millió forintot meghaladó vagyonokat 6,5 százalékos különadóval terhelné a Tisza. Ebbe a vagyonba beletartoznának az adóalanyhoz tartozó

• cégek összértéke,
• az 1600 köbcenti feletti gépjárművek,
• ingatlanok,
• befektetések és megtakarítások forgalmi értéke, legyenek ezek külföldön vagy Magyarországon.

Ezzel egyébként a cégek esetében legalább kettős (az alapterheken kívül tőkejövedelmi adó+vagyonadó), külföldi cégek esetében hármas adózás, adóztatás (az alapterheken kívül különadó+vagyonadó+tőkejövedelmi adó) valósulna meg. Egy jól menő külföldi cég profitja után 53, egy hazai cég után pedig 46,5 százalék is lehet a különadó. Értelemszerűen ez a hazai tulajdonú vállalkozások teljes ellehetetlenülését és a befektetők számára Magyarország eddigi versenyelőnyének lecsökkenését jelentené. 

4. Büntetőadót vetne ki az autókra Magyar Péter

A fent idézett bizottsági jelentésben megszabott vagyonadó kiterjesztéseként értelmezhető, hogy az autózás és a háztartási bűnök világát sem kímélné a Tisza Párt adócsomagja: 

drasztikus áfaemelést tervez az autókra, az alkoholra és a dohánytermékekre. 

A dokumentum szerint az autók és az autóalkatrészek áfája egységesen 32 százalékra ugrana – ez pedig azonnali és látványos áremelkedést hozna a szalonoktól a szerelőműhelyekig. Mindez az 1600 köbcenti feletti járműveket érintené, épp azt a kategóriát, amely a középosztály jelentős részének mindennapi mobilitását biztosítja.

A dohány- és alkoholtermékek ennél is keményebb bánásmódban részesülnének. A 32 százalékos áfa mellé célzott különadókat is bevezetnének, kifejezetten a fogyasztás – főként a fiatalok körében – visszaszorítására. 

5. A nyugdíjakat is brüsszeli utasítás szerint vágnák meg

Miután a szocialista kormányzat megszorításai nyomán megszűnt, a 13. havi nyugdíj visszaépítése szimbolikus intézkedés volt a kormány részéről. Ugyanakkor – ahogy korábban – az Európai Bizottság és az OECD szakértői már többször ismét javasolták a rendszer kivezetését vagy korlátozását, mivel szerintük hosszú távon fenntarthatatlan. Ehhez az állásponthoz persze a Tisza Párt is kritika nélkül igazodott. 

6. A bizottság titkos fegyverét élesítené Magyar Péter: jönne a nyugdíjadó

Brüsszel először 2022-ben hozakodott elő a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos ajánlásokkal, amelynek értelmében egy teljes cselekvési tervet dolgoztak ki a mindenkori magyar kormány számára. Brüsszel 2025 március végéig várta volna el, hogy a magyar kormány jelentősen megvágja a nyugdíjakat, ám mivel ez nem történt meg, most a Tisza Párt készít elő nagyszabású nyugdíjcsökkentési tervet. Ennek eszköze a nyugdíjadó, vagyis a degresszió.

A nyugdíjadó lényege egyszerűen összefoglalható: a Tisza javaslata szerint az állami nyugdíjakat 20 százalékkal csökkentenék, ezzel mérsékelve az ellátórendszer költségeit, összhangban a brüsszeli ajánlásokkal. Ez a költségcsökkentés első lába.

A második láb az állami nyugellátás felmenő rendszerben történő kivezetése, vagyis az a tervezet, amely szerint 2026. szeptember 1-től kötelezően magánnyugdíjpénztárakba terelnék át a munkaerőpiac új belépőit. Számukra megszűnne az állami nyugdíj, ellátást pedig a kötelező, piaci alapú biztosítások alapján kapnának. Ezzel az állam hosszú távon tulajdonképpen kiszáll a nyugdíjak biztosításából. Ez a terv éppen egybevág az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került terveivel, amely javaslat lényege ugyanaz, vagyis hogy a munkavállalók jövedelmének egy részét levonnák, és a magánnyugdíjpénztár zsebbe gyűjtenék. 

Ráadásul az is kiderült, hogy az Európai Bizottság a saját, páneurópai személyes nyugdíjtermékét (PEPP) tenné szélesebb körben elérhetővé a tagállamokban. 

A dokumentum egyelőre javaslat – hiszen az Európai Uniónak nincs joga a nyugdíjrendszerünkbe közvetlenül beavatkozni – viszont vannak jelek arra, hogy a későbbiekben kötelezővé tehetik a tagállamok számára.

Összefoglalva tehát a Tisza Párt eddig teljes összefüggésében nem ismertetett nyugdíjkoncepciója a kiszivárgott tervezet alapján így nézne ki:

• A jelenlegi nyugdíjasok elveszítik a 13. havi nyugdíjat (és a 14. havi nyugdíjat is),
• az új belépő nyugdíjasok a vártnál 20 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnának,
• ennek a rendszernek a finanszírozására az aktív korúak az eddigi tb-járulék felett egy további 2,5 százalékos járulékot lennének kötelesek fizetni,
• a munkaerőpiacra frissen belépők (tehát 2026. szeptember 1. után először munkába állók) továbbra is fizetnének tb-járulékot (és új teherként a nyugdíjszolidaritási járulékot),
• amely járulékokon felül kötelező magánnyugdíjpénztári befizetést is vonnának a munkabérükből,
• ezek az új (jellemzően fiatal) munkavállalók pedig már nem kapnának állami nyugdíjat, csak magánnyugdíjpénztári befizetéseik alapján lennének ellátásra jogosultak. A Tisza nyugdíjas politikája tehát nemcsak a nyugdíjasokat, de a duplán megsarcolt fiatalokat is érzékenyen érintené.

7. Az állami ingyenes egészségügyet megszüntetnék

A Tisza kiszivárgott megszorítási tervei közül talán az egyik legdrasztikusabb átalakitást a társadalombiztosítási rendszerben hajtaná végre a baloldali párt. Az Indexen napvilágot látott megszorítások értelmében a Tisza felszámolná a mostani társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert.

Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjhoz és egészségügyi ellátáshoz már nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók – méghozzá jóval drágábban. Ennek a nagy költségcsökkentésnek az alapját szintén egy uniós dokumentum, méghozzá a bizottság a magyar helyreállítási tervre adott válasza adja, amelyben az egészségügyi ellátórendszer rezilienciájának javítását kérte Brüsszel. Ez a baloldali olvasatban adóemelést és költségcsökkentést jelent.

8. A legsérülékenyebbeket érintené legsúlyosabban az egészségügy privatizációja

A probléma az egészségügy privatizációjával, hogy a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, vagyis az idősek, a gyerekek és a krónikus betegek válnak a legkitettebbé az ingyenes ellátás felszámolása miatt. A jelenlegi tb-rendszer pont ezt a kitettséget hivatott meggátolni, a tb-alapú ellátás esetén ugyanis nem a piaci profitabilitás, hanem a rászorultság dönt. Vagyis a mostani változtatás egyet jelentene a társadalmi szolidaritás teljes lebontásával.

Vagyis az idősek és a gyermekek (illetve a gyermekek szülei):

• nem tudna belépni a jobb csomagokba,
• nem jutna hozzá életmentő ellátásokhoz,
• kiegészítő biztosításokra sem lenne pénzük,
• így lényegében kirekesztődnek a magas színvonalú (vagy bármilyen) ellátásból.

9. A családok mindent elveszítenének

A nagy ellátórendszerek mellett a Tisza megszorítócsomagja, és az annak alapjául szolgáló brüsszeli országjelentés a családtámogatások rendszerét is átalakítaná, pontosabban egy az egyben felszámolná. Magyar Péterék tervezete tulajdonképpen szóról szóra a bizottság júliusi országjelentését visszhangozza a családtámogatások terén, amelynek lényege: az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést, míg a hatósági árakat, az árrést korlátozó intézkedéseket is kivezetnék, de az otthonteremtési támogatásokat is lesöpörnék, a bürokraták szerint ugyanis a magyar otthonteremtési támogatások nagyvonalúak, és nem célzottak.

Magyarék kiszivárgott programja is ezt a narratívát erősíti, hiszen a dokumentumból kiderül, hogy:

• kivezetésre kerülne a gyed, 
• szintén kivezetnék a nők szja-mentességét,
• a gyerekek ellátása sem lenne ingyenes, 
• a díjakat pedig életmód alapú bonus–malus rendszerben állapítanák meg. Ezzel pedig gyakorlatilag teljesen megszűnne a jelenleg ismert családtámogatási rendszer alapja.

10. Még a kutyákra és a macskákra is adót vetnének ki

Első látásra Brüsszel nem kötelezné a Tisza Pártot erre, Magyar Péterék mégis felvezették gazdasági programjukba a kutyákra és macskákra kivetett adót is. A háziállatok után évente 18 ezer forintot kellene fizetniük a gazdáknak. A tervezet szerint ráadásul az állateledelt is pluszterhekkel sújtanák, vagyis a terv duplán róna pluszterhet az állattartókra.

A Tisza terve azért is feltűnő, mert Magyarországon tartják a legtöbb kutyát lakosságarányosan az Európai Unióban, 100 emberre 29 kutya jut. Így itt könnyen lehet pénzt elvonni, és ezzel Brüsszel igényeit kielégíteni.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert