Itt vannak a megrendítő számok: brüsszeli eurómilliók érkeznek a Tisza Párt holdudvarába

Egyre több jel utal arra, hogy a Magyar Péter körüli háttérháló nem hazai forrásokra támaszkodik. A Tisza Párt környezetében olyan szereplők bukkannak fel, akik többmillió eurós brüsszeli támogatásokból működő projekteket vezetnek, és döntő szereplői a külföldről finanszírozott politikai infrastruktúrának.

2025. december 04., csütörtök 10:38

Vágólapra másolva!

A Tisza Párt körül feltűnő szereplők közül a Political Capital az, amelynek uniós támogatása a leginkább szembetűnő az EU Funding and Tenders Portal adatai alapján. A portál szerint a szervezet nem kevesebb mint két nagy, többmilliós projektre kapott brüsszeli pénzeket: a Hungarian Digital Media Observatory against Disinformation (HDMO) program 1 908 025,07 eurós, vagyis mintegy 727 millió forintos összköltséggel fut 2025 és 2028 között, amelyből az uniós hozzájárulás 1 296 600,05 euró, közel 494 millió forint. A 2023 és 2025 között működő LAKMUSZ EDMO-hub 2 127 482,07 eurós (több mint 810 millió forintos) költségvetéssel valósult meg, amelynek 1 440 033,55 eurós, vagyis több mint 548 millió forintos része származott EU-támogatásból. Mindkét projekt koordinátora a Political Capital - adta hírül a Mandiner.

A HDMO célját a portál úgy foglalja össze, hogy Magyarországot „a posztigazság laboratóriumának” nevezi, amelyben a szervezet „a dezinformáció elleni fellépés következő szintjére” kíván lépni, többek között a határon túli magyar közösségek elérésével és az AI-alapú ellenőrzési módszerek fejlesztésével. A LAKMUSZ-projekt leírása pedig hangsúlyozza: a hub „a leginkább rászoruló tagállam” számára jött létre, és olyan szereplőket fog össze, mint a

444.hu,
az AFP vagy
az Idea Alapítvány.

A két projekt együttesen több mint 2,7 millió eurónyi brüsszeli támogatást kapott, és mindkettőt ugyanaz a szervezet vezeti. Az a Political Capital, amelyet a Tisza Párt kiszivárgott adatbázisában is kapcsolatba hoztak, mivel Krekó Péter neve is szerepelt a listában.

Brüsszeli programok és a Tisza Párt körüli személyek nevei

A Mandiner korábban arról számolt be, hogy a Tisza applikációját megrázó adatszivárgás több mint 200 ezer felhasználót érintett. A kiszivárgott adatok között a baloldal ismert szereplői mellett több „független-objektív” újságíró neve is megjelent.

A felsoroltak között – értesüléseink szerint – ott volt Krekó Péter is, akinek szervezete közben éppen Brüsszel egyik legaktívabban finanszírozott dezinformációs projektjét vezeti Magyarországon.

A két uniós program összefoglalója szerint a Political Capital feladata az EU-s iránymutatások szerinti ellenőrzés, kutatás, hálózatépítés és médiapartnerekkel való együttműködés. A projektek céljai között szerepel „a magyar lakosság sérülékenységének feltárása” és „a platformok uniós szabályoknak való megfelelésének monitorozása”.

Az EU-s dokumentumok önmagukban elárulják: Brüsszelnek nem egyszerűen kutatási kedve van Magyarország iránt, hanem világos stratégiai céljai vannak a helyi médiatér újraszabályozására és a „reziliencia” növelésére.

Miközben a Magyar Péter vezette Tisza Párt saját kommunikációja következetesen igyekszik a „függetlenség” látszatát kelteni, a párt környezetében felbukkanó nevek és szervezetek közül több éppen az Európai Unió által finanszírozott hálózathoz kapcsolódik. A Political Capital brüsszeli finanszírozása, a Tisza kiszivárgott adatbázisában felbukkanó személyek, valamint a magyar médiatér átalakítását célzó uniós programok együtt adják ki azt a képet, amelyet Szánthó Miklós az Alapjogokért Központtól így foglalt össze:

A Tisza egy brüsszeli projekt, amely adóemelést, nyugdíjcsökkentést és háborúpárti politikát képvisel.”

Szánthó szerint mindezt most már a piac is megerősítette, miután egy külföldi tulajdonú bank elemzője úgy nyilatkozott: a piac a Tiszának szurkol, mert a párt kormányra kerülve több területhez is hozzá nyúlna, például az extraprofit- és különadókhoz.

Az EU Funding and Tenders Portal adatai világosan mutatják, hogy a Political Capital a közelmúltban több mint 2,7 millió eurónyi uniós hozzájárulást kapott.

Eközben a Tisza Párt környezetéhez köthető nevekről és szereplőkről sorra derül ki, hogy közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak ehhez a brüsszeli hálóhoz.

A Tisza Párt politikai narratívája szerint ők a „régi rendszer” alternatívái. A számok, a nevek és a finanszírozási csatornák azonban azt mutatják: a párt körüli infrastruktúra legfontosabb szereplője éppen az a szervezet, amelyet Brüsszel bőkezűen támogat, és amelynek vezetője feltűnt a Tisza-adatbázisban is.