Elszólta magát a Tisza megszorítócsomagjának atyja, durván megsarcolnák a magyarokat

Lengyel László, a Tisza Párt megszorítócsomagjának egyik atyja nem tud leállni, még az ünnepi időszakban is arról ábrándozik, hogy sarcolnák meg a magyar embereket. A balliberális szakértő december 27-én a Klubrádióban szólta el magát a Tisza Párt megszorításairól - fejtette ki a Magyar Nemzet.

A megélhetési helyzet kapcsán szerinte Magyar Péter nem válaszolhatja ugyanazokat, amiket Orbán Viktor.

– utalt félreérthetetlenül arra Lengyel László, hogy meg kell szüntetni a kormány által bevezetett intézkedéseket. Ezután a Tisza Párt szakértője hárította, hogy Magyar Péternek megszorításokat kellene alkalmaznia, de a következő mondatával éppen a megszorításokat írta körül:

Korábban a Hír TV számolt be róla, hogy Lengyel László azzal magyarázkodott a Tisza megszorítócsomagjának a napvilágra kerülése után, hogy a programot nem is a Tisza Pártnak, hanem csak kizárólag maguknak készítették. A közgazdász egyébként nem cáfolta, hogy kapcsolata lenne Magyar Péter pártjával és azt sem jelentette ki, hogy nem az ő aláírása szerepel a tervezeten.

Míg a Klikk TV-ben Lengyel azt mondta, hogy a Tisza Pártnak nyíltan kell beszélnie arról, hogy a 14. havi nyugdíj tiszta őrület. Aztán még azt is hozzátette a Tisza Párt terveire utalva, hogy azt öt percen belül el fogják venni.

Radikális megszorítási programot írt a Tisza Párt

Nemrég az Index hozta nyilvánosságra a Tisza Párt megszorítócsomagját, a sajtóhírek szerint a gazdaságpolitikai terveket tartalmazó gyűjteményen Dálnoki Áron vezetésével és mások mellett Lengyel László és Felcsuti Péter is dolgozott.

A több száz oldalas gazdasági tervezet radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedekben.

A Magyarország 2027–2035 gazdasági konvergenciaprogram címet viselő szakpolitikai tanulmánygyűjtemény azóta óriási visszhangot váltott ki, noha a Tisza Párt szerint nem létezik.

Miről szól a Tisza Párt gazdasági programja?

• A dokumentum a jelenlegi közteherviselési rendszer teljes átírását javasolja: jelentős adó- és járulékemelésekkel teremtene elő évente 1300 milliárd forint többletbevételt.
• A progresszív szja-kulcsok bevezetése, a családi kedvezmények megvágása és a vagyonadó bevezetése széles társadalmi rétegek nettó jövedelmét csökkentené.
• A vagyonokra, a tőkejövedelmekre, a vállalkozásokra és a fogyasztási cikkekre kivetett új terhek új adófilozófia alapjait jelölik ki, miközben a tb-rendszert is privatizálnák.
• A program egészében olyan gazdaságpolitikai modellt rajzol fel, amely a szociális szempontokat a versenyképesség elé helyezi, jelentős kockázatokat vállalva a magyar gazdaság fenntarthatósága szempontjából.

A tervezet több olyan intézkedést is tartalmaz, amely alapjaiban írná át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját:

• a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása,
• a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna,
• 32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal,
• valamint új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné.

Vagyonadó: ötszázmillió fölött

A tervezet a vállalati szférát és a vagyonosabb középosztályt sem kímélné, itt jelentek meg azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket is célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel:

a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.

Az anyag szerint a vagyonadó önmagában hétszázmilliárd forintos adóemelést jelentene. Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az ötszázmillió forintot.

Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a nyolcszázezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék.

A kkv-k is pórul járnának Magyar Péter terve szerint

A tervezet a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások esetében is éles fordulatot jelez. A biztosítóknak éves profitjuk húsz százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást.

Még nagyobb horderejű változások érkeznének a kkv-szektorba. A Tisza Pártnak készült tervezet gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy kilencvenmilliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint:

• az ekho megszűnne,
• a kiva gyakorlatilag megszűnne, 
• belépne az induló mikrovállalkozások tételes adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani.

A programtervezet új járulékcsomagot is bevezetne, amely egy teljesen új közteherviselési struktúra alapjait mutatja:

• egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: öt százalék,
• nyugdíj-szolidaritási járulék: 2,5 százalék ez a jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében,
• szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék, mely szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné,
• szolidaritási egészségügyi járulék: két százalék, ez második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva,
• bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: egy százalék, ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli,
• gyermekvédelmi hozzájárulás: 1,5 százalék.

„Választást kell nyerni, utána mindent lehet”

Emlékezetes, hogy nyáron Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke volt az, aki a Dálnoki Áronnal közösen tartott etyeki fórumán elszólta magát, hogy a párt átalakítaná a személyi jövedelemadó rendszerét. A politikus az etyeki beszédében elárulta: pártja progresszív, többkulcsos adóemelést tervez, minderről azonban nem lehet beszélni.

– fogalmazott Tarr Zoltán. Magyar Péter alelnöke azt is mondta, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.

Nyitókép: MTI/ Koszticsák Szilárd