Dicsérik a nemzeti konzultációt Amerikában

Nawfall azt állítja, hogy míg az EU döntései gyakran „háttéralkukban” és az Európai Bizottság – általa „nem választott testületként” jellemzett – kezében születnek, addig Magyarország közvetlenül kérdezi meg állampolgárait fontos politikai ügyekben. Példaként említi a korábbi népszavazásokat az illegális bevándorlásról és a „genderkérdésekről”, valamint a nemzeti konzultációs kérdőíveket, amelyekben kormányzati megítélés szerint közérdekű gazdasági, társadalmi és külpolitikai témák szerepelnek.

A politikai influenszer szerint a konzultációs ívek „egyszerű, közvetlen kérdéseket” tartalmaznak, míg az uniós intézményrendszerben a valódi döntési jogkör az Európai Bizottságnál összpontosul. Nawfall úgy látja, hogy az Európai Parlament szerepe korlátozott, mivel elsősorban a Bizottság javaslatainak elfogadásáról vagy elutasításáról dönthet.

Bejegyzésében a nyugat-európai médiát is bírálja, amely szerinte gyakran autoriterként ír Magyarországról. Nawfall állítása szerint éppen a közvetlen állampolgári visszajelzésekre építő mechanizmusok különböztetik meg az országot más uniós tagállamoktól.

A magyar kormány évek óta rendszeresen alkalmazza a nemzeti konzultációt politikai kommunikációjában és döntés-előkészítésében.