Alapjogokért Központ: Tovább nőtt a háborút elutasító jobboldal előnye decemberben

- derült ki az Alapjogokért Központ legfrissebb kutatásából.

A kormánypártok társadalmi támogatottságának emelkedése mögött a jobboldallal nemzetstratégiai kérdésekben egyetértő szimpatizánsok aktivizálódása áll, akik a békepárti, migrációs paktum végrehajtását elutasító, rezsicsökkentést megvédő, családtámogatási rendszert bővítő, valamint a 14. havi nyugdíjat bevezető intézkedések eredményeként egyre nagyobb számban álltak Orbán Viktor mellé.

A Fidesz-KDNP nyár vége óta átvette a kezdeményezést a napirenduralás- és alakítás terén, a közéletet olyan témák határozták meg az utóbbi 3 hónapban, amelyek a nemzeti oldal stratégiáját, kormányzóképességét erősítették, míg a Tisza Pártot gyengítették: amíg Magyarországon történelmi léptékű adócsökkentési program valósul meg – többek között az két-és háromgyermekes édesanyák SZJA-mentességének biztosítása révén – addig Magyar Péterék megszorítócsomagja többek között háromkulcsos SZJA-ról, jelentős ÁFA-emelésről és a társasági adó megemeléséről szól. Rombolta a Tisza Párt esélyeit az adatszivárgási botrány, de a rosszul sikerült jelöltállítás és az is, hogy a háborús logikát erőltető Európai Néppárt részeként egyre kevésbé tudjak magukat függetleníteni a béketörekvéseket elutasító brüsszeli fősodortól.

Mindeközben a magyar kormányfő nemzetközi, diplomáciai tárgyalássorozatának eredményei – például a rezsicsökkentés megvédése és a békefolyamat előmozdítása Washingtonban, Moszkvában, Isztambulban – is pozitív hatást gyakoroltak a kormánypártok támogatottságára. A decemberi adatfelvétel alapján a biztos szavazó pártválasztók 49 százaléka a Fidesz-KDNP, 40 százalékuk a Tisza Párt, míg 6 százalékuk a Mi Hazánk országos listáját támogatná egy most vasárnap esedékes választáson. Ezúttal sem érte el a bejutási küszöböt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (3 százalék) és a Demokratikus Koalíció (2 százalék) sem.

Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásai 2025. október 13-16., november 10-13., valamint december 15-18. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készültek. Az egyenként 1000 fős minták reprezentatívak a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Benko Vivien Cher