„Minden remény az Egyesült Államokban rejlik” – ukrán katonák reagáltak Trump béketervére

Mint az megírtuk, Donald Trump előző héten nyilvánosságra hozta 28 pontos béketervét, melynek módosított verzióját az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország a napokban közzétette, majd az eredeti tervezet részleteiről az amerikai külügyminiszter vasárnap Genfben egyeztetett az ukrán delegációval. 

Utóbbival kapcsolatban Marco Rubio elmondta, hogy sikerült jelentős előrelépést elérni az ukrajnai háború rendezését szolgáló amerikai béketerv nyitott kérdéseivel kapcsolatban.

A washingtoni adminisztráció és Kijev a genfi tárgyalásokat követően a legtöbb pontban már megállapodott az Egyesült Államok által javasolt ukrajnai rendezési tervről. Zelenszkij szerint a jelenleg tárgyalt béketerv ugyan „helyes” pontokat tartalmaz, de a kényes kérdéseket Donald Trump amerikai elnökkel személyesen akarja megvitatni, azonban a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy nincs tervben találkozó a két vezető között.

Az eredeti tervezet főbb témaköreiről a BBC a fronton harcoló ukrán katonák véleményét kérdezte.

Fel kell-e adni területeket?

Az Egyesült Államok olyan időszakban hozta nyilvánosságra tervezetét, amikor Oroszország jelentős előrenyomulást ér el a fronton. Csak az elmúlt hónapban további 450 négyzetkilométert vesztett el Ukrajna.

Kijev jelenleg a békejavaslatok során legtöbbet tárgyalt terület, a Donbasz mintegy 15 százalékát tartja ellenőrzése alatt – azt a régiót, amely Luhanszkot és Donyecket foglalja magában, s amelynek elfoglalása egyben Oroszország egyik fő célja. Az amerikai terv azonban azt javasolja, hogy Ukrajna az egész Donbaszt adja fel, még azokat a területeket is, amelyeket közel négy éve sikeresen véd.

„Hadd vigyék. A városokban és falvakban gyakorlatilag senki sem maradt… Nem az emberekért harcolunk, hanem a földért, miközben még több embert veszítünk el”

 – mondta egy Snake nevű katona a BBC-nek.

Andrij, az ukrán vezérkar egyik tisztje szerint azonban a Luhanszkra és Donyeckre vonatkozó javaslat fájdalmas és nehéz, de lehet, hogy az országnak nincs más választása. Ukrajna 2014 óta védi a régiót, amikor Oroszország annektálta a Krímet, és proxyerői elfoglalták a Donbasz egy részét. „Nem akarjuk feladni, de katonai erővel és erőforrásokkal nem fogjuk tudni megtartani” – mondta Andrij.

Matrosz szerint, aki 2018 óta harcol, a Donbasz feladása semmibe venné az elesett katonák és civilek életét.

Szükséges egy 600 ezer fős hadsereg a békekötés után?

Az amerikai tervezet 600 ezer főben korlátozná az ukrán haderőt. Ez ugyan jóval több, mint a teljes invázió előtt (nagyjából 250 ezer), ám kevesebb a jelenlegi becsléseknél, amelyek 800 ezer fölé teszik a létszámot.

Snake kifejtette, hogy az országban a háború után szükség lesz a jelenlegi katonák jelenlétére az újjáépítésben, majd feltette a kérdést:

„Mi értelme ennyi embert a hadseregben tartani, ha biztonsági garanciák lesznek?”

Andrij hozzátéve megjegyezte, hogy „az emberek fáradtak, haza akarnak menni a családjukhoz. A háború után nincs okuk egy békeidős hadseregben maradni”. Emellett szerinte Ukrajna gazdasága nem bírna el ekkora haderőt békeidőben.

Shtutser egészségügyi katona viszont nem ért egyet: szerinte „az ukrán hadsereg az egyetlen dolog, ami elválaszt minket a vereségtől és a leigázástól”.

„Minden remény az Egyesült Államokban rejlik”

Ukrajna hozzáállása a tervhez nagyban függ a jövőbeni biztonsági garanciáktól. Az amerikai tervezet kizárja Ukrajna NATO-csatlakozását, azonban nem ellenzi az EU-tagságát. Emellett amerikai terv biztonsági garanciákat ígér egy újabb orosz támadás esetére, de nem részletezi, ez mit jelentene. A tervezet azt is kimondja, hogy NATO-csapatok nem állomásozhatnak Ukrajnában a megállapodást követően, csupán Lengyelországban lehetnek külföldi repülőgépek.

Jevhen, egy drónkezelő Kelet-Ukrajnából úgy véli, a külföldi csapatok jelenléte fontos biztonsági garancia lenne. Az Egyesült Királyság és Franciaország vezeti a „szövetséges erők” ötletét, amely egy esetleges tűzszünet idején nyújtana biztosítékot. Úgy véli, „a terv, amely segíthet a győzelemben, az a szövetséges katonák bevezetése”.

Andrij tiszt viszont nem hisz Európa erejében:

„Európa teljesen gerinctelennek és megosztottnak bizonyult. Úgy tűnik, minden remény az Egyesült Államokban rejlik.”

Nem bíznak az ukránok Zelenszkijben

Az ukrán alkotmány háború alatt nem teszi lehetővé a választások megtartását, ezért az amerikai tervezet azt mondja ki, hogy Ukrajnának száz nappal a háború vége után új választásokat kell tartania.

Ugyanakkor egyre nő az elégedetlenség a jelenlegi kormánnyal szemben, amely komoly korrupciós botrányok középpontjába került. Az ukrán korrupcióellenes hivatal (NABU) jelenleg 100 millió dolláros korrupciós ügyeket vizsgál az energiaszektorban.

Volodimir Zelenszkij elnök már két minisztert is kénytelen volt meneszteni, akik tagadták a vádakat. Jelenleg pedig egy volt miniszterelnök-helyettes és üzlettársa ellen is folyik nyomozás.

A korrupciós botrány pedig már a fronton is téma. A választások fontosságáról Snake úgy fogalmazott:

„Természetesen szükség van rájuk, a jelenlegi hatalomban már nem bíznak az emberek”.

„Sokan belefáradtak a harcba”

Összességében vannak fenntartásai az amerikai javaslatokkal kapcsolatban a megszólaló ukrán katonáknak, azonban egy dologban mind egyetértettek: sokan belefáradtak a háborúba.

Andrij ugyan több pontot is kifogásolt, de zárásként üzenetében a béketervről úgy fogalmazott:

„Ha véget vet a háborúnak, akkor számomra működik.”

A nyitókép illusztráció: Shutterstock