Hidvéghi Balázs: a nemzeti konzultáció arról szól, mennyi pénz marad az embereknél

A nemzeti konzultáció arról szól, mennyi pénz marad az embereknél, megmaradnak-e a családi adókedvezmények, és hogy havonta mennyibe kerül a rezsi – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatón.

Hidvéghi Balázs elmondta, a társadalom minél szélesebb rétegét kell bevonni ezekbe a vitákba, az a helyes és a tisztességes, ha ezekről a kérdésekről nyíltan beszélnek. Kijelentette, a Fidesz-KDNP-kormány elkötelezett amellett, hogy megtartsa az alacsony adókat, az adókedvezményeket, és amellett is, hogy nemzeti érdekből kiinduló politikát folytasson –írja az MTI.

Az államtitkár szerint a mostani nemzeti konzultáció jelentőségét a világpolitikai fejlemények adják. Kifejtette, Brüsszelben háborús készülődés zajlik: folytatni akarják az orosz-ukrán háborút, és annak a finanszírozásában is főszerepet akar vállalni az EU. Hozzátette, annak ellenére történik ez Brüsszelben, hogy a világpolitikai környezet megváltozott, és az Egyesült Államok – amely korábban támogatta a háborút – ma már a háború befejezéséről beszél.

Hidvéghi Balázs szerint a háború folytatása nemcsak biztonsági, hanem gazdasági kockázatokat is jelent. Szerinte az Európai Unió évek óta úgy finanszírozza a háborút, hogy közben romlik a versenyképessége és most már arról van szó, hogy részben adóemeléseket akar, meg akarja emelni a közterheket a tagállamokban, így Magyarországon is, emellett "óriási hitelfelvételre" készül, ami a tagállamok eladósodását jelentheti.

Rögzítette, a kormány szerint ez veszélyes és rossz irány, és elutasítják, hogy részt vegyenek ebben. Kitért arra is, néhány hónap múlva választás lesz Magyarországon, ahol dönteni lehet az ország sorsáról. 

Nagyon nem mindegy – folytatta – , hogy békepárti lesz Magyarország, vagy elmerül a háborús uszításban és finanszírozásban.

Az államtitkár a nemzeti konzultáció közteherviseléssel kapcsolatos kérdéseiről közölte, a kormány hisz abban, hogy alacsony személyi jövedelemadóra van szükség, de Brüsszel és az itthoni támogatói ezt meg akarják változtatni és magasabb adókat akarnak kivetni.

 – mondta, hozzátéve, a kormány úgy gondolja, hogy a családokat és nem háborút, nem a migrációt kell finanszírozni a magyarok pénzéből.

A rezsicsökkentésre vonatkozó kérdés kapcsán azt mondta, Brüsszelből politikai nyomás nehezedik Magyarországra, hogy váljon le az olcsó orosz energiaforrásokról. Ez Magyarország esetében extra nehézségekkel jár, hiszen nincs tengeri kijárata, a vezetékek határozzák meg, honnan tud megbízhatóan energiához jutni, jelen pillanatban Oroszországból – mutatott rá.

Úgy összegzett, a kormány szerint az elhibázott háborús politikát nem a magasabb rezsiből, a magasabb személyi jövedelemadóból és a megszüntetett családi adókedvezményekből kell finanszírozni. Hidvéghi Balázs a konzultáció társasági adóra vonatkozó kérdésről elmondta, az alacsony társasági adó versenyképességi előny Magyarországnak, segíti a kis- és közepes vállalkozásokat, továbbá a nagyobb vállalatokat is abban, hogy befektessenek, munkahelyeket hozzanak létre, illetve tartsanak fenn.

Az államtitkár jelezte, a tanács ülésén ezekről a kérdésekről fog beszélni. Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos azt emelte ki: a kormányzat munkája az elmúlt 15 évben egyértelműen a párbeszédről és az együttműködésről szólt, számos kérdésben kérték ki az emberek véleményét, majd kiemelte, ez a kormány hozta vissza a 13. havi nyugdíjat, és azon dolgoznak, hogy a 14. havi is realitássá válhasson.

A testület rendkívül komoly konzultációs és érdekegyeztető szerepére rámutatva megemlítette: az itt megszületett javaslatok egyértelműen alakítják a társadalompolitikát, példaként hozva fel, hogy a tanácsnak tavaly év végén kulcsszerepe volt a történelmi jelentőségű bérmegállapodás tető alá hozatalában. Felidézte: a kormányzat az elmúlt években számos ügyben konzultált a társadalommal, így kikérték az emberek véleményét az állatvédelem, a zöldenergia és a környezetvédelem, az internet jövője és a nyugdíjasok helyzetének kérdésében is. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a kormány és a parlament jelentős tanácsadó szerveként említette a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot.

Jelezte, a hatoldalú - az egyházak, a művészeti, a gazdasági, valamint a tudományos élet, a civil szervezetek és a munkavállalók képviselői alkotta – testület ülésén elhangzottak, tanácsok fontos közpolitikai döntésekhez vezethetnek. Báger Gusztáv, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács soros elnöke szerint a közgazdaságtanban egyfajta forradalom zajlik: a GDP mint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi jólét mutatószáma nem felel meg a mai kor követelményeinek. Hozzátette, a GDP helyett létrehoztak Magyarországon egy új fenntarthatósági indexet, amelynek az a lényege, hogy kifejezze a gazdasági teljesítmény mellett azokat a változásokat is, amelyek a környezetvédelem területén, a szociális és a pénzügyi szférában mennek végbe.