Elfogadhatatlan, hogy nem vonják felelősségre az Északi Áramlat robbantásának elkövetőjét az európaiak kétharmada szerint

A nyomozás elhúzódása aggasztja az európaiakat

Újra fellángoltak az Északi Áramlat felrobbantásával és az EU kritikus infrastruktúrája elleni támadásokkal kapcsolatos indulatok - írja a Századvég.

Donald Tusk lengyel kormányfő három évvel az incidenst követően úgy fogalmazott, hogy „nem az a probléma, hogy felrobbantották, hanem hogy megépítették” a gázvezetéket. Néhány nappal később a lengyel bíróság megtagadta a német nyomozóhatóság kiadatási kérelmét, és szabadon eresztette az akció fő gyanúsítottját. Tusk jelezte: ezzel az ügyet lezártnak tekinti. Miután többen – köztük magyar megszólalók is – bírálták a döntést, a lengyel külügyminiszter nyilvánosan reményét fejezte ki, hogy az ukránok végleg elpusztítják a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket.

Pedig az, hogy az Északi Áramlat ügye megoldatlan, nemcsak Németország, de az egész EU számára súlyos teher. A vezeték korábban Európa gazdasági modelljének alapját – az olcsó keleti nyersanyag és a fejlett nyugati technológia összeköttetését – jelképezte, a robbantással és az elhúzódó nyomozással viszont a közösség tehetetlenségének szimbólumává vált. Hivatalosan három ország – Németország, Svédország és Dánia – indított vizsgálatot, amelyekből mostanra kettő eredménytelenül lezárult. A még folyamatban lévő német nyomozást az elmúlt években több ízben az a kritika érte, hogy azt szándékosan lassítják, mert az ügy felderítése olyan diplomáciai és jogi lépéskényszert idézne elő, amely vállalhatatlan lenne a politikai elit számára. Egy ideig úgy tűnt, hogy a nyomozás a kormányváltást követően új lendületet kaphat, de azt a lengyelek újra megakasztották.

A vizsgálatok elhúzódásával ugyanakkor jelentős geopolitikai károk is együtt járnak, ugyanis a tétlenség azt jelzi: az EU kritikus infrastruktúrája elleni támadást büntetlenül meg lehet úszni és ez megágyazhat a későbbi szabotázsakcióknak is. Ennek fényében érthető, hogy az európai polgárok 63 százalékát aggasztja, hogy a nyomozásnak még mindig nincs eredménye – derül ki a Századvég Európa Projekt kutatásának 2024-es eredményeiből.

Finnország kivételével valamennyi tagállamban (Litvániában relatív, mindenhol máshol abszolút) többségben vannak azok, akik nem tartják elfogadhatónak a felelősség elkenését. Lengyelországban az arányuk 61 százalék, azaz Tusk nyilatkozata szembe megy a választói elvárásaival. Azoknak az aránya, akik a Nem tudja / Nem válaszol opciót jelölték meg, a közvetlen érintett Németországban, valamint Magyarországon volt a legalacsonyabb, azaz a társadalom vélhetően ezekben az országokban értesülhetett legszélesebb körben az üggyel kapcsolatos fejleményekről. Sokatmondó, hogy a nyomozás sikertelenségével elégedetlenek aránya előbbiben 71, utóbbiban 74 százalék volt.

Az információhiány megágyaz az álhíreknek

A hivatalos információk hiánya alternatív elméletek egész sorát hívta életre, amelyek mostanra teljesen megosztják az európaiakat. A robbantást követő időszakban az oroszok felelősségét sugalmazó cikkek domináltak, de ezek gyorsan kikoptak a főáramú médiából, ugyanis Oroszország nem nyert a robbantáson. Ezután az amerikai adminisztráció néhány utólag előkerült, szerencsétlenül öregedő kijelentése, valamint több oknyomozó cikk az Egyesült Államokra irányította a gyanút, viszont hivatalos szervek hitelt érdemlően ezeket az elméleteket sem bizonyították. A jelenleg uralkodó magyarázat szerint egy ukrán civilekből és katonákból álló csapat hajthatta végre a szabotázsakciót. Bizonyos cikkek szerint az ukrán vezetés közreműködhetett a támadásban, más cikkek elvetik ennek lehetőségét.

A hivatalos magyarázat hiánya és az elméletek káosza lehetővé tette, hogy a jól időzített, meggyőzőnek tűnő cikkek markáns befolyást gyakoroljanak a közvéleményre, illetve aktuális politikai érdekek mentén torzítsák a lakosság benyomásait, és az európaiak megosztottá váljanak az Északi Áramlat vélt felelőseinek kérdésében. Még akkor is, ha utólag ezeket az elméleteket cáfolták.

A kutatási eredmények alapján a véleménnyel rendelkező uniós polgárok fele szerint Oroszország robbantotta fel a vezetékeket, és Lengyelországban, valamint a balti, illetve skandináv országokban az elméletnek nagy többsége van. Ezzel szemben öt olyan tagállam azonosítható, amelyben legalább a relatív többség Amerika felelősségét valószínűsíti és meglepő módon egyetlen országban sem domináns a jelenleg uralkodó elmélet, amely szerint egy ukrán csapat állhat a terrorakció hátterében.

• Az Európa Projekt kutatásról

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

A 2024-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, az energiaválság, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett, igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témái a fokozódó geopolitikai feszültségek, energetika, migráció. A 2024-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel február 14. és április 15. között.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock