Bóka János: Magyarország nem támogat Ukrajna háborús finanszírozását növelő megoldásokat

Az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően a miniszter sajtónyilatkozatában elmondta: a miniszterek megkezdték a decemberi uniós csúcs előkészítését, amely az átlagosnál is jelentősebb kérdéseket tárgyal majd, köztük Ukrajna további finanszírozását, az uniós bővítési folyamatot és versenyképességi ügyeket - számolt be róla a Magyar Nemzet.

Bóka különösen aggályosnak nevezte a javaslatokat annak fényében, hogy Ukrajnában nemrég a külföldi támogatásokkal való, mintegy 100 millió eurós nagyságrendű visszaélésekről szóló korrupciós botrány robbant ki. 

 – mondta. A bővítéspolitikával kapcsolatban kijelentette: Magyarország álláspontja változatlan, vagyis Ukrajnának nem az Európai Unióban van a helye, helyette stratégiai partnerségben kellen gondolkodni. Szerinte a bővítést érdemalapon kell folytatni, ahogy nyugat-balkáni országok és Moldova esetében is, ahol a folyamat valódi perspektívával és hozzáadott értékkel bír. 

A következő hétéves költségvetési keretről folyó politikai vitáról Bóka elmondta: jelenleg a valódi tárgyalások az Európai Bizottság és az Európai Parlament között zajlanak, miközben a tagállami kormányokat tömörítő tanács háttérbe szorul. Magyarország azt kérte a dán soros uniós elnökségtől, hogy állítsa helyre az intézményi egyensúlyt, és a tagállamok vegyék vissza az irányító szerepet a költségvetési tárgyalások során. 

A bizottság jövő évi jogalkotási munkatervéről szólva „anomáliára” hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság nem tesz le olyan javaslatokat, amelyek rövid távon mérsékelnék az európai vállalkozásokat és polgárokat sújtó magas energiaárakat. 

 – fogalmazott. Bírálta továbbá a migrációs szolidaritási mechanizmus aktiválását célzó bizottsági javaslatot, amely szerint Magyarországnak is menedékkérőket kellene befogadnia más tagállamokból, vagy – elutasítás esetén – személyenként mintegy 8 millió forint kompenzációt fizetnie. Felháborítónak nevezte a javaslatot, emlékeztetve, hogy Magyarország több mint egy évtizede védi az EU külső határait, amiért sem támogatást, sem elismerést nem kapott, ellenben napi egymillió eurós bírsággal sújtja az Európai Bíróság. 

Hozzátette: a tervezet szerint a külső határokon működő menekülttáborok kapacitásának negyedét Magyarországnak kellene biztosítania, amit „kettős mércének és súlyosan aránytalannak” nevezett. A miniszter szerint az EU védelmi politikájának megerősítése kapcsán sem világos, hogy európai vagy ukrán védelmi kapacitások építéséről van-e szó. Magyarország álláspontja szerint az európai adófizetők pénzéből kizárólag európai védelmi képességeket kell fejleszteni.

A miniszter végül ismételten felhívta a figyelmet az Európai Unióban tapasztalható antiszemita incidensek megszaporodására, és kérte a bizottságot az antiszemitizmus elleni uniós stratégia felülvizsgálatára, valamint az azonnali védelmi intézkedések megtételére. A tanácstól pedig azt kérte, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel – így a terrorista szervezetek listázásával – lépjen fel hatékonyabban a Hamász, Irán és más rosszindulatú külföldi szereplők európai tevékenységével szemben.

Nyitókép: Bóka János hivatalos Facebook-oldala