A Tisza gazdasági szakértője beismerte, választási győzelem esetén a multikat támogatnák

Hétfő délután egy Facebook-posztot adott közre Kármán András − írja a Mandiner −, a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője, amelyben elmorfondírozott a múlton: szerinte ugyanis amikor 2010-2011 között az akkor megalakult Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára volt, akkor ő azért hagyta ott a minisztériumot, mert 

A lap szerint egészen sajátos értelmezés ez annak fényében, hogy a KSH hivatalos adatai szerint míg 2010-ben a népesség 23,4 százaléka élt súlyos anyagi deprivációban, addig – a Kármán által vélhetően „kevésbé szociálisan érzékeny” adó- és gazdaságpolitika hatására – ez a szám a harmadára, 8,3 százalékra csökkent 2020-ra.

Kármán az Erste Bank jelzáloghitelezési részlegének vezetője volt

A Bloomberg hasábjain kedden megjelent cikkben – amit egyébként részint az a Gergely András jegyez, aki egyszer már levezette, hogy Magyar Péter miatt szárnyal a forint – Kármán már arról értekezik, hogy „a kormány különadókkal sújtja a bankszektort, a kiskereskedelmet, a gyógyszeripart, az energiaszektort és a telekommunikációt”, ezért „a Tisza célja, hogy fokozatosan csökkentse a különadók súlyát a költségvetésben”.

A Bloomberg a bankszektort érintő különadók mellett megemlíti, hogy Kármán az Erste Bank jelzáloghitelezési részlegének vezetője volt.

Mindez egyébként jól rímel a Tisza Párt kiszivárgott progresszív szja-emelésére, hiszen az államháztartás mérlegelven működik, amelyik összeg pedig nem folyik be, azt máshonnan kell kipótolni – azaz Kármánék feltehetően csökkentenék a multikat és bankokat sújtó különadókat, hogy az átlagembertől pedig többet vonjanak el.

Milyen választási eredmányre számít a piac?

Az szja-emelésen kívül nagyon úgy tűnik a tiszás szakértők nyilatkozatai alapján, hogy a Tisza Párt:

*eltörölné a Nők 40-et és a 13. havi nyugdíjat, 
*csökkentené a nyugdíjakat, 
*a legmagasabb nyugdíjakra 10-20 százalékos adót vetne ki.

Mindez rímel a K&H vezető elemzőjének jóslatára is. Németh Dávid, a bank vezető elemzője − erről a 444 számolt be − egy hétfői sajtóbeszélgetésen elárulta, hogy 

 – aminek mellesleg az lett a vége, hogy 2023 végén Mateusz Morawiecki 49 százalékos GDP-arányos államadóssággal adta át a kormányzást, idén év végére Lengyelország teljesen feleslegesen eléri a hatvanat. Bő tíz százalékpontos államadósság-növekedés két év alatt: erre még a magyar szocialisták sem voltak képesek.

Az elemző szerint szükség lesz kiigazításokra

Németh arról beszélt, hogy egyelőre azt látja, a piac a Tiszának jobban örülne, mint a Fidesznek, illetve bárki is győz, 2026 második felében muszáj lesz komoly költségvetési kiigazításokat meglépni. Ha ez nem történik meg, nagyon durván elszaladhat a deficit, a GDP-arányos költségvetési hiány 6-7 százalékos is lehet. 

Az elemző több „kiigazításra” váró területet is megnevezett: gazdasági támogatásokra túl sokat költ az állam, túl sok forrás megy a vallási és rekreációs tevékenységekre, a 14. havi nyugdíjra nincs esély, a 13. havi nyugdíjat is csökkenteni („maximalizálni”) kéne, az édesanyák szja-mentességét nem szabad végigvinni, és a 3 százalékos ingatlanvásárlási hitelt is meg kéne szüntetni.

Még szeptember végén Bod Péter Ákos elszólta magát a tiszás megszorításokról: „ha stabilizálást mondunk, akkor kevésbé kap a szívéhez az állampolgár”.

Az IMF javaslatai jól rímelnek a Tisza terveire

A nem túl szépemlékű IMF is arról ír, hogy Magyarországon progresszív adózás bevezetésére lenne szükség, tekintettel a költségvetés szorult és tartósan gyenge állapotára. Ezek mellett az IMF javaslatában további „kiigazítást” kér, például az árrésstoppok kivezetését és az ágazati adóktól való megszabadulást. Mindkettő jól rímel a Tisza Párttól kiszivárgott eddigi javaslatokra.

A lap szerint Kármán András a már idézett Facebook-bejegyzésében gyakorlatilag az összes eddigi ellenzéki toposzt romba döntötte a Fidesz-szavazókról azzal a mondatával, miszerint 

Fotó: Kármán András Facebook-oldala