Magyar Péter: közös jelszavunk az önmérséklet
Migrációs válság: Németország rossz úton jár
A német rendőrségi szakszervezet alelnöke szerint Németország az elmúlt tíz évben hibás migrációs politikát folytatott, ami romló közbiztonsághoz és növekvő társadalmi feszültségekhez vezetett. Úgy látja, hogy az illegális bevándorlók tudatosan kerülik a kitoloncolást, miközben tízezrek maradnak az országban jogtalanul. Manuel Ostermann figyelmeztetett: ha nem történik radikális változás, a német demokrácia kerülhet veszélybe. A szakértő szerint a menekültügyi rendszer átalakítása és a szigorúbb szabályozás elengedhetetlen a migrációs válság elleni hatékony fellépéshez.
Tenyek.hu 2025. október 06., hétfő 16:59
Manuel Ostermann, a német rendőrségi szakszervezet (DPolG) alelnöke interjút adott a Magyar Nemzetnek a németországi migrációs válság kapcsán.
Az alelnök elmondta, hogy az elmúlt tíz évben Németország következetesen rossz úton járt. A bűnözési statisztikák romlanak, és az infrastruktúra egyre rosszabb állapotba kerül.
A bevándorlás kapcsán az integráció témáját teljesen rosszul értelmezzük, és az a helyzet, hogy ha ezen nem változtatunk, akkor a bűnözés el fog terjedni az országban, és a parlamenti közép meg fog szűnni
– fejtette ki.
Az illegális migránsok mindent megtesznek a kitoloncolások elkerülésére
A szakértő kifejtette, hogy háromféle jelenséget tapasztalnak: a legtöbb illegális bevándorló úgy érkezik meg Németországba, hogy a személyazonosságukkal kapcsolatban megtévesztik a német hatóságokat, vagy egyenesen hazudnak annak kapcsán.
Eldobják az irataikat, hogy ne tudjuk azonosítani őket, és a végén szándékosan eltűnnek, pontosan azért, hogy a kitoloncolást el tudják így kerülni
– emelte ki. Azzal folytatta, hogy mivel a német hatóságok a bevándorlók személyazonosságát nem tudják egyértelműen meghatározni, gondot jelent a szülőhazájuknak a bizonyítás, hogy hozzájuk tartoznak. Holott ezt az ellenőrzést minden esetben el kellene végezni. Kitért rá, hogy Németországban 41 ezer olyan bevándorló van, aki nem legitim módon tartózkodik ott, és körülbelül 170 ezren vannak olyanok, akik egyéb okból, például az országukban uralkodó háborús helyzet miatt nem kitoloncolhatók.
Első lépésben arról kellene gondoskodnunk, hogy azokat tegyük ki az országhatáron kívülre, akiknek a személyazonossága nem igazolható. Második lépésben pedig azokat kellene kitoloncolni, akik visszaeső bűnözők, vagy akik olyan bűncselekményeket hajtanak végre, amelyek összeegyeztethetetlenek a jogállammal
– fejtette ki. Majd azzal folytatta, hogy legyen szó Afganisztánról vagy más háború, vagy egyéb vészhelyzet sújtotta országról, ha egy bevándorló nem tudja igazolni magát vagy bűnöző, akkor ki kell toloncolni.
Ostermann szerint az is nagyon fontos, hogy azokat az embereket, akiket kitoloncolnak, őrizetbe vételi paranccsal toloncolják ki, annak érdekében, hogy később ne tudjanak ismételten belépni Németországba.
A migrációs válság miatt félelemben élnek a németek
Korábban írtunk róla, hogy az Allensbach intézet felmérése szerint a német lakosság egyre nagyobb része nem érzi biztonságban magát. 2019–2022 között a németek 71-82 százaléka biztonságban érezte magát a felmérések alapján, 2025-re ez viszont 60 százalékra csökkent. A megfigyelhető tendencia kapcsán az alelnök elmondta, hogy az radikálisan gyorsulni látszik:
Németországban főként a nők élnek félelemben és az ő szabadságuk csorbult a legjobban.
Arról is beszélt, hogy több alkalommal nemzeti ünnepségeket kellett lemondani a németországi terrorfenyegetettség miatt, illetve az elharapódzó bűnözés és szexuális erőszak elterjedése okán. Az is megfigyelhető tendencia, hogy az átlagemberek kiszorulnak a közterületekről, és helyüket a bűnözők veszik át.
Ha ez nem változik radikálisan, akkor ennek súlyos következményei lesznek a közeljövőben
– figyelmeztetett.
A 2050-ről szóló könyvében leírt egy olyan forgatókönyvet, ami ma már Angliára sajnos jellemző, hogy a szélsőséges iszlamisták teret nyernek, és ennek a következményeit kell majd elszenvednünk Európában is.
Ez olyan szintet is elérhet, hogy a végén demokráciánkért és annak fennmaradásáért kell majd megküzdenünk.
A felmérés jelentős területi eltéréseket is mutatott, miszerint Nyugat-Németországban a megkérdezettek 80 százaléka vallotta azt, hogy túl sok a migráns Németországban, addig Kelet-Németországban ez az arány 95 százalék. A szakértő szerint ennek oka abban keresendő, hogy Kelet-Németország történelmi okokból (NDK) nagyon érzékeny a társadalmi változásokra.
A keletnémetek viszonylag hamar felismerték, hogy ezek a változások Németországban elviselhetetlen következményekkel járnak majd, miközben Nyugat-Németországban a németek jobban hittek abban, hogy ez majd megoldható marad.
Ez a véleménykülönbség megosztotta a német társadalmat, ugyanakkor ma már Nyugaton is egyre többen érzik gondnak a migrációs nyomást, és mára nagyon sok olyan ember van, akik elviselhetetlennek tartják a körülményeket.
Mára a német kormány számára is világos, hogy ha nem változtatnak, akkor annak a német demokrácia lehet az ára
– hangsúlyozta.
Mi a probléma az európai menekültpolitikával?
A jelenlegi menekültügyi politika szerint érvényes menekültügyi kérelmet az nyújthat be, akit politikai okokból üldöznek.
Azonban Európában a menekültügyi kérelmet benyújtó személyek háromnegyede nem felel meg ennek a kritériumnak.
A menekültstátus a politikai üldöztetés vagy az élet elleni fenyegetés elleni védelmet jelenti, nem pedig a jobb gazdasági körülmények elérését. Ostermann kifejtette, hogy a jelenlegi menekültügyi rendszer nem tükrözi az élet realitásait, emiatt azokhoz kell igazítanunk azt. Elmondta, hogy kezdésként nyilvánvalóvá kell tenni, hogy azok az emberek, akik háborús okokból vagy a háború elől menekülnek, és egy harmadik biztonságos országban biztonságban vannak, ezért nem legitim az Európába való bejutásuk.
Ha viszont be akarjuk őket hozni Európába, akkor csak olyanokat kellene behoznunk ide, akiknek valós okuk van arra, hogy bejussanak, és ehhez a harmadik országban a vonatkozó eljárást megfelelő módon szabályozni kell
– folytatta.
Területi korlátozásokra van szükség
Ostermann szerint egyértelmű jogi szabályozásra van szükség, ami azt írja elő, hogy egy menedéket kapott bevándorló az adott országot – ahol menedéket kapott – ne hagyhassa el.
Az, hogy valaki jobb gazdasági körülmények reményében útra kel, az egyén saját szempontjából vizsgálva legitimnek tekinthető, de Európának nem feladata, hogy megfeleljen az ilyen jellegű elvárásoknak
– hangsúlyozta.
+Ez is érdekelheti
Lemond Lázár János a teniszszövetségi elnöki posztjáról
Balog Zoltán: nem volt kormányzati kérés a kegyelmi ügyben
Vizsgálóbizottságokat állíthat fel, elkezdi az alaptörvény-módosítás vitáját a parlament
Forsthoffer Ágnes együttérzését fejezte ki a MOL tiszaújvárosi üzemében történt baleset áldozata családjának
Magyar Péter: jól haladnak a tárgyalások az uniós forrásokról
Magyar Péter: erős közép-európai régióra van szükség az erős Európához
Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálint minisztert
Kinevezte a közigazgatási államtitkárokat Sulyok Tamás
Magyar Péter: a kegyelmi ügy dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét
Magyar Péter távozásra szólította fel a Kúria elnökét
Kelemen Ágnes környezetgazdász lesz a vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár
