2026. július 12. vasárnap, Lili, Nóra
21°C Budapest

Ilyen forradalom még nem volt a történelemben, és Magyarország épp a részesévé válik

Ez lehet a nap, amikor Magyarország belépett a kvantumkorszakba. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos és Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország vezetője közösen bejelentették a Kvantum és Szuperszámítógép Platform megalakítását. A kezdeményezés célja, hogy összefogja a kutatókat, vállalatokat, egyetemeket és az államot, hogy Magyarország élvonalba kerüljön a kvantumtechnológia és a mesterséges intelligencia terén. „Két ipari forradalom zajlik, és ilyen nem volt még a történelemben, tehát büszkék lehetünk rá, hogy ennek a részesei vagyunk” – fogalmazott Pikéthy Árpád.
Tenyek.hu
2025. október 16., csütörtök 14:15
Vágólapra másolva!

Palkovics László kormánybiztos az Infotér Konferencián emlékeztetett, hogy a kormány kedden olyan határozatról döntött, amelyben három területet emelt ki, megalapozva Magyarország technológiai jövőjét – írta meg az Index.

Az első a Kárpát-medencei nyelvi-kulturális modell létrehozása, amely magyar adatokra épül.

A második a szuverenitás és az üzleti szempontú adatközpontokkal kapcsolatos stratégia kidolgozása – Magyarország energetikai adottságai alapján alkalmas ilyen központok működtetésére.

A harmadik pedig a robotika területére fókuszál: a kormánybiztos szerint a humanoid robotok lehetnek a következő nagy technológiai áttörés, amelyben Magyarország részt vehet, hiszen a szükséges ipari és technológiai háttér rendelkezésre áll.

Hangsúlyozta, hogy az MI-Koalíció 2018-as megalakulása óta jelentős előrelépés történt. A Levente nevű szuperszámítógép-projekt 2022-ben európai uniós támogatást nyert, majd az ukrajnai háború és az energiaválság miatt késett. Most azonban a kiírás hamarosan megtörténik, és ha a beszállítók egy év alatt teljesíteni tudnak, akkor 2026 elejére üzembe állhat a gép.

A kvantumtechnológia stratégiai jelentősége

Palkovics László rámutatott, hogy amikor a 20 petaflops teljesítményű Levente szuperszámítógépet tervezték, az még jelentős kapacitásnak tűnt, ma azonban már nem elég. A mesterséges intelligencia mögött álló matematika viszonylag egyszerű, 1900-as évekbeli alapokra épül – a kérdés az, hogy változtatni kell-e ezen, és ha igen, milyen számítási kapacitásokra lesz szükség.

A kvantumtechnológia itt új lehetőségeket kínál.

Magyarországon 2020-ban alakult meg a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium, amely azóta eszköz- és vizsgálati szinten is foglalkozik a témával. A kormánybiztos javasolta, hogy az újonnan alakuló ipari-tudományos konzorcium fogalmazza meg, mit vár a kvantumtechnológiától, és mit vár el a környezettől. Ha ez megvalósul, „akkor létrehozhatjuk a magyar kvantumstratégiát, és ezt a kormány elé terjesztjük” – mondta.

A jövőt bitek, qubitek és neuronhálózatok adják

Pikéthy Árpád, az IBM Magyarország vezetője szerint egy iszonyatosan izgalmas korszak tanúi vagyunk, hiszen egyszerre zajlik a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia ipari forradalma. „Két ipari forradalom zajlik, és ilyen nem volt még a történelem során, tehát büszkék lehetünk rá, hogy ennek a részesei vagyunk.”

Hangsúlyozta, hogy a két forradalom nem egymástól függetlenül zajlik, hanem egymás hatását erősítik. A kvantumkorszak már nem science fiction, hanem valóság, amely egyre gyorsabban beépül az életünkbe.

– fogalmazott. Az IBM Magyarország vezetője kitért arra is, hogy két nappal a bejelentés előtt hirdették ki az AI Factory Antenna programban elnyert támogatást, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország kiépítse a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges ökoszisztémát, és bővítse a szuperszámítógépes kapacitásokat.

– jelezte az Economxnak október elején adott interjújában Pikéthy Árpád.

A kvantumtechnológia univerzális: új összefüggéseket tár fel, elképesztő sebességgel dolgozza fel az adatokat, és szinte bármilyen iparágban – pénzügyi szolgáltatások, gyógyszeripar, anyagkutatás, energetika – áttörést hozhat.

Széles körű együttműködés az alapítók között

A Kvantum és Szuperszámítógép Platform célja az ökoszisztéma megszervezése, a tudásmegosztás elősegítése és a közös kutatások erősítése, hogy alkalmazni tudják a nemzetközi jógyakorlatokat hazai szinten is.

Pikéthy Árpád szerint, ha sikereket érnek el, a platform következő szintje a nemzetközi kvantumhálózatba való becsatlakozás lehet, ahol a kutatásokban való részvétel és az információcsere tovább növelheti a magyar vállalatok eredményességét.

A kezdeményezéshez széles körű támogatás társult.

Az alapító tagok között szerepel a HUN-REN, a Budapesti Műszaki Egyetem, az ELTE, a Gábor Dénes Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpont, a HPE, az IBM, az MTA Rényi Intézet, az Óbudai Egyetem és további kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok.

A közfeladatot a Neumann Technológiai Platform látja el. Pikéthy külön kiemelte Jakab Rolandot, a HUN-REN vezérigazgatóját, akivel tegnap jelent meg az Index nagyinterjúja.

Ilyen eredménynek tartja a hét egyik legnagyobb bejelentését, mely szerint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai vezetésével létrejött és a HUN-REN SZTAKI által vezetett HunAIFA-konzorcium elnyerte a EuroHPC AI Factory Antenna programjának támogatását. Ezzel Magyarország az elsők között csatlakozik Európa legnagyobb szuperszámítógépéhez.

A kvantuminnovációs központ a végső cél

A platform végső célja, hogy nemzetközi szinten is jelentős hazai sikereket érjenek el, amelyek lehetővé teszik egy magyar kvantuminnovációs központ létrehozását, ide telepített kvantumszámítógéppel felszerelve.

Pikéthy Árpád szerint a nemzetgazdaság felemelkedésének kulcsa, hogy a munkával töltött óránként mekkora értéket teremt az ország – és ezen a téren nincs jobb terület, mint a kvantumszámítás, hiszen ez a technológia univerzális alkalmazhatóságával szinte bármely iparágban áttörést hozhat.

Az IBM-vezető reményét fejezte ki, hogy „ez a nap úgy vonulhat be a történelembe, mint amelyen Magyarország belépett a kvantumkorszakba”.

Borítókép: Palkovics László Facebook-oldala

+Ez is érdekelheti

+Címoldalról ajánljuk