Hivatali visszaélés is lehet Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása

Hivatali visszaélés gyanúja is felmerül Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása kapcsán. A KEHI erről szóló, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanis a Honvédkórház egészen 2023-ig a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ kötelékébe tartozott. Ezen szervezet irányító szerve és fenntartója pedig 2020-ig a Honvédelmi minisztérium volt.

A volt vezérkari főnök egészen 2020-ig a honvédelmi miniszter titkárságvezetőjeként, majd pedig a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ középirányító szerve pedig a Magyar Honvédség Parancsnokága volt, amelynek vezetését a volt vezérkari főnök parancsnokként látta el.

Vagyis feltételezhető, hogy a Honvédkórházban igénybe vett ellátásokat Ruszin-Szendi Romulusz azért kaphatta meg jogellenesen, mert komoly ráhatással bírt a kórház irányítására, mind a Honvédelmi minisztérium alkalmazottjaként, mint pedig vezérkari főnökként.

Ezt az állítást a KEHI jelentése is megerősítette, kiemelték,

Esztétikai céllal zsírleszívást végeztetett

Amint arról már korábban is beszámolt a lap, elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) jelentése Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívási ügyéről. A Kehi egyértelmű törvénytelenséget és szabálytalanságot állapított meg, amelyek arra utalnak, hogy a honvédség korábbi vezérkari főnöke visszaélt a hatalmával, amikor az irányítása alatt álló kórházban esztétikai céllal zsírleszívást végeztetett, amelynek mintegy 1,2 millió forintos költségét nem fizette meg, hanem azt a kórház állta.

A jelentésben felidézik, hogy Ruszin-Szendi Romulusz 2022. április 14-én esett át zsírleszívás céljával egészségügyi beavatkozáson a Honvédkórházban. Fontos körülmény, hogy mind a kórház vezetője, mind a beavatkozást szervező és végző orvos a honvédség vezérkari főnökének beosztottja volt.

Fotó forrás: YouTube

Ez tehát azt jelenti, hogy még ha fel is merült bennük, hogy a műtét elvégzése és annak közpénzből való finanszírozása jogellenes, mégis megcsinálták, hiszen féltették a munkahelyüket. Emellett a katonáknál a kiadott parancsok esetleges megtagadása lényegesen komolyabb következményekkel jár, mint ha egy átlagos munkavállaló mond nemet a főnökének.

A jelentésben azt is megjegyzik, hogy a műtét egyértelműen esztétikai, és nem gyógyítási céllal történt. A beavatkozás pontos költsége nem ismert, de magánegészségügyi intézményekben a hasonló beavatkozások díja 600 ezer és 1,2 millió között mozog, míg abban a magánintézményben, ahol a beavatkozást végző orvos is dolgozik, 1 170 000 forintba kerülne egy ilyen műtét. A volt vezérkari főnök a beavatkozásért térítési díjat nem fizetett, hanem a Honvédkórház saját költségvetése terhére finanszírozta.

Arra is kitér a jelentés, hogy a Honvédkórháznak nem volt saját korszerű eszköze a műtéthez, ezért abból a magánintézményből „vették kölcsön” a berendezést, ahol a beavatkozást végző orvos is praktizál.

– hangsúlyozzák a Kehi-jelentés készítői.

Titkosítva rögzítették

Érdekes az a megállapítás is, hogy a beavatkozást a kórház rendszerében titkosítottan rögzítették, nem a volt vezérkari főnök neve alatt tartották nyilván. Az adatokat szándékosan maszkolták, egy fiktív társadalombiztosítási számra rögzítették, hogy a beavatkozás ne legyen azonosítható – olvasható a jelentésben.

A hivatal végül azt javasolja, hogy az egészségügyért felelős belügyminiszter intézkedjen a díj utólagos megfizettetéséről.

A sajtóban már korábban megjelent zsírleszívás kapcsán a február óta a Tisza Párt honvédelmi tanácsadójaként tevékenykedő Ruszin-Szendi tagadta, hogy a társadalombiztosítás terhére bármilyen plasztikai műtétet végeztetett volna. A Kehi most közzétett jelentéséből azonban kiderült, hogy a volt vezérkari főnök nem fizette ki a beavatkozást, az állami kórház vállalta a költségeket, magyarán valóban közpénzből történt a zsírleszívás.

Forrás: Magyar Nemzet