Havi 1,3 milliót kap ma is az államtól a Tisza Párt szakpolitikusa, Ruszin-Szendi Romulusz

Az Index információi szerint Ruszin-Szendi Romulusz tábornok még mindig kap fizetést a Magyar Honvédségtől. A lap úgy tudja, a Honvédelmi Szolgálati juttatás, illetve Önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony címen jelenleg is folyosítanak számára egy kb. 1,3 millió forintos összeget. A jutatásról kérdéseket küldtünk a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjének, akinek nevében a Tisza Párttól sajtókapcsolatok aláírással érkezett válasz. A válaszlevél szerint Ruszin-Szendi Romulusz - ellentétben a kormányban található Orbán-janicsárokkal - csak a részére a jogszabályok alapján járó juttatásban részesül. A levélben még azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy a magyar Honvédvezérkar valaha volt legfiatalabb vezetője szakértőként segíti a TISZA-t.

Ruszin-Szendi botrányai

Ruszin-Szendi Romulusz felmentése óta sokkal többet szerepel a hírekben, mint vezető katonatisztként. A legnagyobb visszhangot kiváltó eset a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2025. június végi jelentése nyomán robbant ki. Eszerint Ruszin‑Szendi 2022-ben, még vezérkari főnökként, a Honvédkórházban esztétikai zsírleszíváson esett át, a műtét költségeinek mintegy 1,2 millió forintos részét pedig nem ő, hanem a kórház – vagyis az állam – állta. A beavatkozást ráadásul egy másik személy társadalombiztosítási (TAJ) száma alatt rögzítették a rendszerben, hogy ne lehessen azonosítani a tényleges kedvezményezettet. Ruszin‑Szendi elismerte a műtét tényét, ugyanakkor tagadta a szabálytalanságokat, és az ügy nyilvánosságra hozatalát karaktergyilkossági kísérletként értékelte.

A zsírleszívás ügye mellett korábban is napvilágot láttak vitatható esetek a volt vezérkari főnökkel kapcsolatban. 2025 februárjában derült ki, hogy közel 928 millió forintból építtetett magának szolgálati rezidenciát Dunakeszin, amely a megszokottnál jóval fényűzőbb – többek között masszázsmedencét is tartalmaz. Az ingatlanfinanszírozás mértéke erősen megkérdőjelezhető, és felveti a túlárazás gyanúját is, ugyanakkor hivatalos büntetőeljárás eddig nem indult az ügyben.

Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt

Egy másik nagy port kavart ügy az úgynevezett helikopterezés volt. Ruszin-Szendi tábornok rendszeresen igénybe vette a honvédség légi eszközeit nem hivatalos ügyekre. Egy ebesi lakos beszámolója szerint a volt vezérkari főnök több alkalommal helikopterrel látogatta meg feleségét. Egy másik forrás szerint a volt vezérkari főnök többször is a honvédség helikopterével utazott labdarúgómeccsekre.

A botrányok politikai vetülete is erős: a kormányzat szerint a volt vezérkari főnök többször képviselt ukránbarát álláspontot NATO-üléseken, például a „Slava Ukraina!” köszöntés használatával, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetett. Ruszin-Szendi altábornagy az orosz–ukrán háború kitörése után négy NATO-vezérkarfőnöki ülésen vett részt, ahol következetesen eltért a számára kiadott mandátumtól. A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata különösen súlyos megállapításként rögzítette, hogy Ruszin-Szendi az ülésekről készített jelentéseiben olyan elemeket is feltüntetett, amelyeket valójában nem mondott el. Így a feletteseit és a kormányzatot félrevezetve azt a látszatot keltette, hogy a NATO-üléseken a magyar mandátumnak megfelelően járt el. Ruszin‑Szendi ezeket a vádakat határozottan visszautasította, és politikai boszorkányüldözésnek nevezte a vele szembeni fellépést.

A volt vezérkari főnök állítja: egyik ügyben sem követett el jogsértést, nem indult ellene büntetőeljárás, és véleménye szerint a kormány politikai eszközként használja fel egészségügyi és katonai múltját ellene.