Gerendai Károly arab üzlettársa miatt ragaszkodhattak az antiszemita Kneecap fellépéséhez

Lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívnak meg ide egy ilyen együttest. Ez a rohadt pénz ennyire fontos? – nyilatkozta Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth Rádióban annak kapcsán, hogy a kormánynak kellett kitiltania Magyarországról az antiszemita botrányairól ismert Kneecap zenekart, amely a tiltakozások ellenére is felléphetett volna a Sziget Fesztiválon.

Mégsem csak a pénz számít?

A koncert megtartásához való ragaszkodás azért is volt nehezen érthető, mert szinte a teljes balliberális értelmiség hevesen tiltakozott a Kneecap szerepeltetése ellen. Csak néhányan az aláírók közül: Koncz Zsuzsa, Groó Diana, Parti Nagy Lajos, Gálvölgyi János, Spiró György, Mundruczó Kornél, Nemes-Jeles László, Röhrig Géza, Garaczi László, Gárdos Péter, Erdély Mátyás, Kepes András, Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Fliegauf Bence, Szalóki Ági, Herendi Gábor, Presser Gábor és Geszti Péter.

A Sziget szervezőinek eljárása, illetve a terrorista szervezeteket éltető északír együtteshez való makacs ragaszkodás azonban érthető lehet, ha a fesztiválalapító Gerendai Károly és Mazen Al Ramahi jordán állampolgárságú arab üzletember közötti kifejezetten jó viszonyra tekintünk. Ramahinak ugyanis szívügye a palesztinkérdés.

Gerendai és Al Ramahi pedig régóta üzlettársak. A Sziget Fesztivál megálmodójának egyik luxusétterme a palesztin származású férfi belvárosi szállodájában található, így logikus magyarázat lehet, hogy Al Ramahi lehetett az, aki igyekezett elérni:

a fesztivál szervezői nehogy engedjenek a nyomásnak, és lemondják az Izrael-ellenes rapbanda budapesti fellépését.

Egy Mazen Al Ramahit ismerő forrásuktól úgy tudja a Mandiner, hogy az üzletember közel áll a Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalomhoz (FATAH). Sőt, több rokona – például a nagybátyja és az unokahúga – is a Palesztin Hatóságnak dolgozik. Al Ramahi egy korábbi interjúban egyébként maga is beszélt arról, hogy rokonai Ramalláhban élnek, ami a Palesztin Nemzeti Hatóság nem hivatalos fővárosa.

A kép forrása: Kneecap X-oldala

A kormánynak is nekiment Gerendai palesztin üzlettársa

Mazen Al Ramahi egyébként nem rejti véka alá, mennyire fontos számára Palesztina ügye. Az izraeli–palesztin konfliktus 2021-es fellángolása idején például élesen kritizálta a magyar külügy hozzáállását egy, a Magyar Hangnak adott, meglehetősen elfogult és alákérdezős interjúban. A külföldről finanszírozott, kormányellenes lapban Al Ramahit mint a Magyarországi Palesztinok Egyesülete elnökét mutatták be. Az interjúban a hazánkban élő palesztin üzletember többek között azt mondta:

A Magyarországi Palesztinok Egyesülete korábban akkor került elő a közéleti sajtóban, amikor 2014-ben Jobbikos politikusokkal közösen tüntettek egy olyan demonstráción, amit a Nemzeti Érzelmű Motorosok csoportja vezetett fel.

Pénzváltással is foglalkozott korábban az arab nagyvállalkozó

Mazen Al Ramahi 1989-ben egyetemistaként érkezett hazánkba, és nyaranta azzal tett szert bevételre, hogy ifjúsági szálláshelyekre szerzett vendégeket. Ezt követően, 1996-ban két üzlettársával megalapította a Mellow Mood Kft.-t, és egy időben a hostelek üzemeltetése mellett pénzváltással is foglalkozott. 2006-ban megnyitotta első szállodáját, a Boutique Hotel Budapestet. Ezt követte 2010-ben a ma Continental Hotel Budapest néven működő szálló, majd 2015 tavaszán a Prestige Hotel Budapest.

Nagy felháborodás vezetett a Kneecap kitiltásához

Ahogy arra már utlatunk: az antiszemita Kneecap együttes magyarországi fellépése ellen több mint száz művész tiltakozott, és voltak, akik a Sziget Fesztiválra tervezett előadásukat is lemondták. Az esemény szervezői azonban kitartottak a terrorszervezeteket éltető banda meghívása mellett. Ezt követően döntött úgy a kormány, hogy kitiltják az együttes tagjait hazánkból. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a döntésről kiadott közleményében így fogalmazott:

A Sziget Fesztivál szervezői ezt követően nemtetszésüknek adtak hangot a döntéssel kapcsolatban, a Kneecap pedig felháborodott hangvételű közleményt tett közzé, amelyben azt írták:

Izrael budapesti nagykövete ugyanakkor gratulált a magyar kormány „bátor döntéséhez”.