Kocsis Máté az Indexnek: Nem szavaz az Országgyűlés az átláthatósági törvényről

Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május közepén nyújtotta be a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Az előterjesztés szerint „a szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg. A jegyzékre vett szervezetek külföldi támogatást a jövőben engedély nélkül nem fogadhatnak el, nem részesülhetnek a személyijövedelemadó-kedvezményből, valamint a szervezetek irányítói vagyonnyilatkozatot tesznek és kiemelt közszereplőnek minősülnek.”

Az előterjesztést ellenzéki oldalról nagy felháborodás kíséri, a benyújtást követő pénteken és vasárnap is demonstráltak a kormány javaslata ellen. Az Index parlamenti vitáról szóló tudósítását is elolvashatja. A benyújtott tervezet a külföldről támogatott szervezetekre vonatkozó szigorú szabályozást tartalmazza, amely jelentősen megnehezítené működésüket. Az előterjesztés szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezheti a kormánynál a szervezet hivatalos nyilvántartásba vételét, ha úgy ítéli meg, hogy annak tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti.

A tervezet szerint azok a szervezetek, amelyek külföldről kapnak támogatást és „a szuverenitást veszélyeztető módon” tevékenykednek, csak külön engedéllyel fogadhatnak el további forrásokat. Emellett nem jogosultak személyijövedelemadó-kedvezményre, vezetőiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és kiemelt közszereplőként tartják őket nyilván. A nyilvántartásba vételt a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezheti, ha úgy látja, a szervezet működése kockázatot jelent Magyarország függetlenségére.

A törvénytervezet szerint Magyarország szuverenitását sérti minden olyan, külföldről finanszírozott közéleti tevékenység, amely az ország függetlenségét, jogállamiságát, alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját, a család és a biológiai nemek elsődlegességét, a külhoni magyarokért vállalt felelősséget, valamint a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést negatívan tünteti fel, vagy ezek ellen hat.

Kocsis Máté: Nem szavaz most erről a parlament

„Az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban nem zárok ki egy menetrend-módosítást sem” – jelentette ki Kocsis Máté egy szerdai Facebook-videóban. A Fidesz frakcióvezetője később az Index érdeklődésére telefonon azt is elmondta, milyen változások jöhetnek, és milyen forgatókönyvekkel számol a kormánypárt.

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi

„A frakció egységes abban a tekintetben, hogy a szuverenitásvédelem érdekében a jogi eszközöket be kell vetni. Abban azonban vita van, hogy ezek az eszközök milyenek legyenek” – fogalmazott az Indexnek Kocsis Máté. Elmondása szerint nagyon sok javaslat érkezett az elmúlt hetekben a törvénytervezethez. Javarészt a frakción belülről – erre utalt Lázár János építési és közlekedési miniszter is –, ugyanakkor a frakcióvezető arra is emlékeztetett, hogy érkeztek javaslatok a Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Reklámszövetségtől, a Sándor-palotától, a Magyar Ügyvédi Kamarától, valamint a Magyar Lapkiadók Egyesületétől is. Majd Kocsis Máté így fogalmazott:

Kocsis Máté hangsúlyozta: a frakció szerint elsősorban azokkal a javaslatokkal érdemes érdemben foglalkozni, amelyeket szakmai szervezetek fogalmaztak meg, nem pedig azoktól származnak, akik közvetlenül érintettek lehetnek a készülő jogszabályban. Mint mondta, ez utóbbi kategóriába azok a külföldről finanszírozott szervezetek, álcivil csoportok és médiaszereplők tartoznak, amelyek a törvény hatálya alá esnének.

Szerinte ezek a szereplők többnyire nem konstruktív javaslatokat küldtek, hanem személyeskedő kritikákat fogalmaztak meg. Ezt ugyan érthetőnek nevezte, de úgy véli, ezek a vélemények a jogalkotási folyamatban nem vehetők figyelembe. A frakcióvezető közölte:

A frakcióvezető emlékeztetett arra az ukrán kémügyként elhíresült esetre, amely szerinte jól példázza, miért van szükség a szuverenitás védelmére. Mint mondta, az ügy egyik mellékszála volt, hogy az ukrán propaganda olyan hamisított felvételeket terjesztett – köztük Magyarországon is elérhető anyagokat –, amelyek azt a hamis látszatot keltették, mintha Magyarország katonai agresszióra készülne Ukrajna ellen. Ugyanakkor ez teljes mértékben elrugaszkodik a valóságtól, és rávilágít arra, hogy dezinformációs kampányok igenis zajlanak az ország ellen.

Kocsis Máté úgy látja, a dezinformációs törekvések nyomai nemcsak külföldön, hanem a magyar sajtó egyes szegmenseiben is megjelennek. Szerinte ezért a szuverenitás kérdése nemcsak elvi, hosszú távú ügy, hanem nagyon is aktuális probléma: „Tehát ez egy akut probléma, van egy átfogó, nagy, jövőbe mutató kérdés, maga a szuverenitásvédelem, és az azzal szembeni eszközök használata, milyensége, és van egy azonnali problémája az országnak, az az orosz–ukrán háborús dezinformációs kampányok kérdése.”

Tehát Kocsis Máté szerint miközben a szuverenitásvédelem hosszabb távon meghatározó kérdés, és fontos tisztázni, milyen eszközökkel lehet fellépni ellene, addig Magyarországot jelenleg egy sokkal közvetlenebb fenyegetés is éri – az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó dezinformációs kampányok formájában. A frakcióvezető szerint valószínűleg ezt a két szálat külön is kell majd kezelni.