Kovács Zoltán: Az uniós csúcson frontálisan támadták a magyar szuverenitást

Kovács Zoltán elmondta: a csütörtökön kezdődött csúcstalálkozón Orbán Viktor miniszterelnök a magyar soros elnökség programját és egy versenyképességi paktum elfogadását kívánta megbeszélni, ehelyett zajlott a "frontális támadás Magyarország szuverenitása és a kormány ellen".

Eddig a migrációs- és a népesedéspolitika vagy a rezsicsökkentés miatt volt ilyen, két éve az orosz-ukrán háborúval szembeni álláspontja miatt támadták Magyarországot, most az adópolitika van napirenden - tette hozzá az államtitkár.

Hangsúlyozta, a magyar kormány 2010 óta azt a következetes álláspontot képviseli, hogy "ha bajok vannak a magyar gazdaságban, amelyek elsősorban az európai gazdaság bajaiból származnak, akkor nem az emberekkel fizettetjük meg ennek az árát", a megoldásba bevonjuk azokat, akik részt vettek az előidézésében, vagy annak haszonélvezői.

Az államtitkár szerint olyan témákban, magyar pártpolitikai kérdésekben is állást fognak foglalni a brüsszeli intézmények és bürokraták a jövőben, amivel eddig nem próbálkoztak.

Kovács Zoltán az ukrán elnök által bejelentett győzelmi tervet kommunikációs trükknek nevezte. Két éve vannak olyanok Európában és Amerikában, akik azt gondolják, hogy Oroszországot le tudják győzni. Ám nyilvánvaló, hogy Ukrajna nem áll győzelemre a háborúban és, hogy a háborút a csatatéren jó eséllyel nem lehet úgy lezárni, hogy egy tartós és fenntartható béke legyen. Ezért mielőbb tűzszünetre és béketárgyalásokra lenne szükség - mondta.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A kétnapos uniós csúcson is látszott, hogy vannak békepártiak, Magyarország mellett az egyelőre még kormányon nem lévő egyes nemzeti és racionális pártok; és van mindenki más - közölte.

Az államtitkár szerint nem látszik, milyen terve van Európának; csak az, hogy a kommunikáció, a narratívák szintjén próbálják továbbra is tolni az európai tagállamokat a háború támogatásába.

A csúcson felmerült migrációs témáról szólva elmondta, lassan tíz éve nem sikerül megfelelően kezelni a bevándorlási problémákat. 2015-ben a kötelező szétosztási kvótát szinte senki sem tartotta be, most pedig a lengyelek kaptak támogatást arra, hogy felfüggeszthessék a menedékjog iránti kérelmek elbírálását, illetve a menedékjog megadását, "csak azért, mert esetükben a migránsok keletről, Fehéroroszország vagy Oroszország irányából érkeznek".

Amikor Magyarország határozottan képviselte azt, hogy addig ne léphessen senki az Európai Unió területére, amíg el nem bírálták a menedékjogát, akkor falakba ütközött - tette hozzá.

Kovács Zoltán véleménye szerint látszik, hogy egyre inkább felmerül az igény a migrációs paktum felülvizsgálatára. "Az Európai Unió sajátos működéséből fakadóan először mindig a sugalmazások szintjén és a hírekben jelenik meg a változás igénye" - fogalmazott, utalva arra, hogy a Politico nevű oldal - amely "egy sajátos üzenőfelületként vagy üzenőfüzetként is funkcionáló portál" - nyíltan arról ír, hogy egyre nagyobb a paktummal szembeszállók tábora.

Forrás: MTI