Kövér László: a kereszténység határozza meg a magyar és az európai kultúrát

Az államalapítás ünnepe előtt Kövér László hangsúlyozta, Szent Istvántól "egy stabil és megújulásra képes államot kaptunk, amely több mint ezer éven át keretet adott életünknek, és védelmet is nyújtott a nemzeti lét számára".

Megjegyezte, Magyarország az Európai Unióban azon négy állam egyike, amelyik több mint ezer éve létezik ugyanazon a néven és ugyanazon a területen, ahol annak idején megalapították.

Azt mondta, büszkeséggel, méltósággal és derűvel kell ünnepelnünk augusztus 20-án. Önmagában az is óriási teljesítmény, hogy ma is létezünk a szláv, germán és latin népek alkotta Európában, egy olyan nyelvi és kulturális közegben, ahol társtalanok vagyunk - tette hozzá.

Úgy vélte, történelmünk során jobbára az jutott nekünk osztályrészül, hogy megpróbáltak egyfajta csatlósként betagolni bennünket egyik vagy másik táborba. "Látható, hogy Európában ma is minden szuverén államot be akarnak darálni egy Európai Egyesült Államokba, amely birodalomban a különböző népeket nem engednék beleszólni saját sorsukba" - fogalmazott.

Kijelentette, manapság fenyegetik a szuverenitást, amely az önrendelkezést, az állami függetlenséget jelenti. Szuverenitás működhet demokrácia nélkül, de demokrácia nem létezhet állami szuverenitás nélkül. Brüsszelben olyan bábok ülnek döntési pozíciókban, akiknek a tengerentúlról mondják meg, mitől lesz jobb Európának - mondta Kövér László.

Beszélt arról, hogy a magyar nemzeti identitásnak - másokéval ellentétben - nincs kitüntetett ellenségképe. Fontosabb számunkra, hogy mik vagyunk, mint az, hogy kik nem vagyunk. Mi arra a kultúrára vagyunk büszkék, amelyet ezer éven keresztül megalkottunk, felépítettünk és védelmeztük. Azokra a királyokra, szentekre, feltalálókra, politikusokra, művészekre és sportolókra, akik hírnevet szereztek nekünk - fűzte hozzá.

Emlékeztetett, Szent István megalkotta az államszervezetet az azóta is jogfolytonosan működő vármegyerendszerrel, amelyhez hozzátartozott az egyházi szervezet felépítése. Azóta is a kereszténység határozza meg a magyar és minden európai kultúrát. "A keresztény világ- és emberkép (...) nélkül Európa üres földrajzi fogalom" - mondta.

Szavai szerint ma az uralja az európai közgondolkodást, hogy minden ember önálló univerzum, ami valójában azt a keresztény alaptételt csúfolja meg, hogy az ember Isten egyedi alkotása, akinek szabadságot és méltóságot adott.

Akik az egyén korlátlan szabadságából indulnak ki, nem ismernek el semmilyen szabályt. Ebből pedig anarchia, vagyis a csőcselék uralma bontakozhat ki - jegyezte meg.

Kifejtette: az úgynevezett fejlődés semmi újat nem hozott az ember gondolkodásában, érzésvilágában és hajlamaiban, csak újabb és újabb eszközök kerültek a kezünkbe, amelyekkel egyre hatékonyabban lehet megsemmisíteni önmagunkat. Tehát a normalitás talajára vissza kell térni - jelentette ki.

Kiemelte, el kell fogadnunk, hogy van tekintély a világban, természetesen a hívő ember számára Isten a legfőbb, megkérdőjelezhetetlen tekintély. A jog kényszerén kívül vannak más szabályok, például az erkölcs, az illem, amelyek funkciója, hogy elviselhetővé tegyük egymás számára az együttélést.

A házelnök felidézte, hogy a 20. századi háborús emberveszteségek, a diktatúrák, a családok tönkretétele szinte mindenkit érintett.

Mint mondta, a 21. századot úgy tudjuk megnyerni, ha pótoljuk az emberveszteségeinket. "A 2012 és 2022 közötti időszak Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb tíz éve volt, folyamatos gazdasági, jövedelmi növekedéssel, emelkedő foglalkoztatással, születési rátával, kulturális gyarapodással és a nemzeti közösséget összefűző kötelékek erősítésével" - hangsúlyozta.

Ezt a pályát kell fenntartani a mai, nehéznek mutatkozó körülmények között, egy demográfiailag is megújulásra képes nemzet érdekében - mondta Kövér László.

MTI/A fotó illusztráció (MTI)