A NATO területéről biztosítanák Ukrajna légvédelmét

Lengyelország vagy Románia területéről lőjék le az Ukrajnát támadó orosz rakétákat – fogalmazta meg korábban javaslatát Nico Lange, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, valamint Heinrich Brauss, a német fegyveres erők nyugalmazott altábornagya.

Lange szerint ugyanis ezzel a megoldással akár egy 70 kilométer széles biztonsági zónát is létre tudnak hozni Ukrajna Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával közös határán – idézte a politikus még a müncheni biztonságpolitikai konferencián felvetett ötletét cikkében a német Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű lap.

A szintén CDU-t erősítő Roderich Kiesewetter is kiállt társa javaslata mellett: Izraelt hozta fel példaként, ahol többek közt amerikai, brit és francia egységek is segítik a légvédelmet – mondván, a felsorolt országok erői sem vesznek részt a közel-keleti háborúban.

Kérdéseket vet fel azonban, hogy a közel-keleti helyzet mennyire jó példa, hiszen Oroszország minden bizonnyal erőteljesebben reagálna arra, ha nyugati csapatok jelennének meg Ukrajnában – tekintve, hogy a Kreml már többször leszögezte, vörös vonalnak tekinti a NATO beavatkozását. Ennek ellenére meglepő támogatottságot kapott a javaslat. A zöldpárti Anton Hofreiter részéről például, ám álláspotja szerint most sürgetőbb, hogy Ukrajna kapjon elegendő fegyvert és lőszert.

Macron világháborús tervei nem túl népszerűek

Annak ötlete, hogy a NATO-t is vonják be az ukrán légvédelembe, azt követően kapott nagyobb teret, hogy még a háborúpárti Nyugaton is vannak olyan politikusok, akik nem értenek egyet Emmanuel Macron tervével. A francia köztársasági elnök ugyanis azt mondta, küldjenek szárazföldi csapatokat Ukrajnába, ám minden bizonnyal egy ilyen döntés világháborúhoz vezetne – ezzel kapcsolatban a Kreml több alkalommal figyelmeztette Kijev szövetségeseit. Vannak azonban olyan német és francia politikusok is, akik egyetértenének Ukrajna erőteljesebb támogatásával, de Macron terveit kivitelezhetetlennek tartják.

Sébasiten Lecornu francia védelmi miniszter márciusban utalt arra, a francia hadsereg nem áll készen ekkora konfliktusra.

Nils Schmid, a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) parlamenti szóvivője pedig arra figyelmeztetett, a NATO-t nem szabad bevonni közvetlenül az orosz–ukrán háborúba. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, Macron mit akar elérni a világháborúra utaló kijelentéseivel – ennek kapcsán a Német Szabaddemokrata Pártot (FDP) képviselő Marcus Faber úgy vélekedett, a francia elnök azt akarja, „Oroszország kockázatként tekintsen agressziójának növelésére”. Hozzátette: nem látja sem az akaratot, sem annak esélyét, hogy Berlin szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába.