Soros és az Action for Democracy-s Wesley Clark együtt forgatta fel Ukrajnát

Soros György és a többi között a 2022-es magyarországi választásokba is beavatkozó Action for Democracy (A4D) egyik prominense már egy évtizede együtt dolgoztak, mégpedig Ukrajnának a globális liberális érdekek szolgálatába állításán.

Ezt erősíti meg az X mikroblogplatformon (a volt Twitteren) kiszivárgott videófelvétel, amelyen Wesley Clark volt amerikai tábornok és NATO-főparancsnok azt mondja (ez az alábbi videón 0.55 és 1:15 között hallható) a magyar származású amerikai spekulánssal való együttműködéséről:

A Magyar Nemzet korábbi cikksorozata Clarkot Soros legfontosabb emberei közé sorolta.

Háborúpárti álláspont

Az ukrajnai háború kirobbanása után, 2022-ben Soros arról beszélt, hogy az orosz invázió – amelyben pedig minden bizonnyal szerepet játszott Kijev nyugati felfegyverzése az úgynevezett minszki egyezmény megkerülésével – a harmadik világháború kezdete lehet. A legjobb és talán egyedüli módja civilizációnk megőrzésének, ha minél előbb legyőzzük Putyint. Ez a lényeg.

Ez a háborúpárti álláspont köszön vissza Clark szavaiban is, akit pedig Márki-Zay Péter maga említett egyik fő konzulenseként.

„Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal” – mondta az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltje az InfoRádióban.

Clark az alábbi videóban odáig elmegy, hogy azt állítja, Ukrajna nyugati felfegyverzése nyomán Kijev még a 2014-ben elcsatolt Krím félszigetet is „feltétlenül visszaszerezheti” az oroszoktól. Ezt márpedig számos elemző elképzelhetetlennek tartja a Nyugat aktív fegyveres beavatkozását, éppen annak a harmadik világháborúnak a kitörése nélkül, amellyel Soros riogatott.

De Ukrajnának ehhez (vagyis a Krím visszafoglalásához) támadóképességekre van szüksége – szögezi le a 79 éves volt tábornok (a videón 0:40 és 0:43 között hallható).

Hatalmi recept civilnek álcázva

Sajtóbeszámolók szerint Soros már 1989-ben, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtt megvetette lábát () Ukrajnában. Módszerei ugyanazok, mint hazánkban vagy Lengyelországban is: a politikai befolyásolás a globális érdekcsoportoknak megfelelő, a liberális elveket követő irányban.

A hívószavak is ugyanazok, mint ma – ahogy kiderült – az általa támogatott Action for Democracy esetében is: civil társadalom, jogállamiság, független média. Ezért a spekuláns pusztán a „civil társadalomra” százmillió dollárt költött Ukrajnában, de arra is késznek mondta magát, hogy egymilliárdot is befektessen az országban.

Porosenko pedig éppen azután került hatalomra, hogy 2014-ben a Soros-hálózat hathatós közreműködésével megbuktatták Viktor Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.

Janukovics távozásához a véres forradalomba torkollott kijevi, Majdan téri események vezettek, amelyekben Soros ukrajnai alapítványa, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány is aktívan részt vett. Az új vezetésbe pedig már könnyedén beszivárogtak Soros megbízható emberei, hogy az érdekeit érvényesítsék.

A módszer tehát a szokásos volt: a Soros György bőkezű pénzügyi támogatását élvező szervezetek évtizedeken keresztül építkeztek Ukrajnában, egyre nagyobb befolyást szerezve, majd a békés diáktüntetésnek induló Majdan téri eseményekben is szerepet vállaltak – írta a V4NA hírügynökség.

Mindez arra vonatkozóan is súlyos kérdéseket vet fel, mi is az A4D célja Magyarországon, ahol a titkosszolgálatok már így is nemzetbiztonsági kockázatnak nevezték a tevékenységét.

A Nemzetközi Válságcsoport (ICC) – amelyet Clark a videóban említ, mint amelynek a kuratóriumi tagjaként dolgozott Ukrajnában – globális háttérhatalmi szervezet.

Vezetőségében ma Soros György mellett a 94 éves spekuláns fia, Alex Soros is helyet foglal, aki tavaly átvette a családi alapítványbirodalom vezetését. Az ICC nemzetközi konfliktusok „rendezésében” vállal szerepet, hogy azokat a liberális világrendnek megfelelő irányba terelje.

Megfigyelők – így egy svéd békekutató intézet – ezért megkérdőjelezik az általa vallott „függetlenséget”, mégpedig épp az olyanok részvételére hivatkozva, mint Soros és Clark.

Címlapfotó: Tények archív