Listás választás jöhet Budapesten?

A fővárosi lista kivezetését az LMP anno hevesen ellenezte, ennek visszaállítása így akár támogatható is lehet, a módosítás részleteinek függvényében – nyilatkozta az LMP sajtóosztálya a Magyar Nemzetnek azon kérdésére, hogy támogatnák-e Fodor Gábor felvetését, aki szerint sok problémát megoldana, ha visszaállítanák a tisztán listás választást Budapesten. Ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég jogi tanácsadója szerint amennyiben a törvényt módosítanák, az abban foglaltakat jövőre akár már alkalmazni is lehetne - írta meg a Magyar Nemzet.

Tenyek.hu

2023. október 25., szerda 11:16

Vágólapra másolva!

Az első és legfontosabb, hogy a választási rendszer minden módosítását kevesebb mint egy évvel a választások előtt teljesen elfogadhatatlannak tartjuk. A fentieken túl semmi olyat nem tudunk támogatni, ami jogokat vesz el a választóktól: a közvetlen főpolgármester-választás demokratikus alapjog, ennek az elvétele a budapestiektől elfogadhatatlan. A fővárosi lista kivezetését az LMP anno hevesen ellenezte, ennek visszaállítása így akár támogatható is lehet, a módosítás részleteinek függvényében

– nyilatkozta az LMP sajtóosztálya a Magyar Nemzetnek azon kérdésére, hogy támogatnák-e Fodor Gábor felvetését.

Fotó: MTI/ Soós Lajos

Az egykori politikus ugyanis a nemrég megjelent véleménycikkében felvetette, hogy állítsák vissza a tisztán listás választást a Fővárosi Közgyűlés esetében. Fodor szerint ez a megoldás arra is alkalmas lenne, hogy tisztázza a politikai erőviszonyokat. Ha tisztán listán választanák meg a Fővárosi Közgyűlés tagjait a volt képviselő szerint, akkor megszűnne az a helyzet, amelyet úgy jellemez, hogy a kerületi polgármesterek dominanciája érvényesül a testületben, emiatt a fővárosi szempontok kevésbé jelennek meg a döntésekben.

A kérdést egyébként az LMP mellett a többi ellenzéki pártnak is feltette a lap. Cikkük megjelenésééig nem kaptak választ, amint ez változik, frissítik az írást. Fodor Gábor bejelentését követően azonban több párt állást foglalt a kérdésben. A Momentum gondolatkísérletnek, tét és következmények nélküli eszmefuttatásnak tartja Fodor Gábor felvetését. A Párbeszéd szerint pedig a budapestiek nem választási trükközést, hanem ennek a Budapest-párti zöldpolitikának a folytatását várják.

Megváltoztatható a törvény?

Kiindulópontként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényt kellene módosítani, amennyiben arról döntene az Országgyűlés, hogy – Fodor Gábor javaslatának megfelelően – a Fővárosi Közgyűlés tagjait listás rendszerben válasszák meg

− nyilatkozta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász. A Századvég jogi tanácsadója ismertette: jelenleg a jogszabály értelmében, a Fővárosi Közgyűlés egy tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen, 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen, illetve kilenc tagja a fővárosi kompenzációs listáról jut mandátumhoz.

A szakértő szerint fontos, hogy a kellő felkészülési idő a jogbiztonság része, a jogbiztonság pedig alapelv a törvényalkotás során egy jogállamban.

Kifejtette: a jelenleg hatályos törvény 2010. június 14-én hirdették ki, s kimondja, hogy a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2010. évi általános választása során kell először alkalmazni.

A választást október 3-án tartották. A 3,5 hónapot a jogalkotó, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság is elegendő időnek ítélte ahhoz, hogy az emberek felkészülhessenek az új normából, megismerhessék annak tartalmát a rájuk vonatkozó jogokkal és kötelezettségekkel együtt

– mondta.

Lomnici Zoltán megállapította: amennyiben a törvényt módosítanák, úgy azt a jövő évi önkormányzati választáson, ami 2024. június 9-én lesz, már alkalmazni lehetne.

A baloldal kritikája pedig nem lenne hiteles, hiszen 1994-ben éppen az akkor kétharmados többséggel felálló Horn-kormány írta felül a ’89-es kerekasztal-megállapodásokat azzal, hogy választási győzelme után hónapokkal megváltoztatta az önkormányzati választások menetét, a polgári ellenzék tiltakozása dacára 1994. szeptember 30-án, alig két hónappal a december 11-i önkormányzati választások előtt kormánypárti többséggel elfogadták az önkormányzati törvénycsomagot

− mondta.

Kinek kedvez a jelenlegi rendszer Budapesten?

Az alkotmányjogász elárulta, a jelenlegi rendszer a stabilitásnak, illetve ezáltal a nagyobb pártoknak, pártszövetségek jelöltjeinek kedvez. Olyan jelöltek kerülhetnek be a Fővárosi Közgyűlésbe, akik mögött jelentős fővárosi támogatottság van.

Az egyszerű listás rendszerbenelég lenne bő három százalékot elérni a választáson ahhoz, hogy a jelölt a közgyűlés tagjává váljon (100/33=3,33), ami jóval a parlamenti küszöb alatt van (öt százalék).

Kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a fővárosi kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított, és ezen a listán az adott jelölő szervezet főpolgármester-jelöltje, illetve polgármesterjelöltjei szerepelnek.

Mint mondta: a Fővárosi Közgyűlés tagjai tehát kerületi választások útján jutnak mandátumhoz.

2014-ig – a rendszerváltás óta folyamatosan – listás választáson választották meg a budapestiek a közgyűlés tagjait.

Lomnici Zoltán hozzátette: ez a szisztéma kiállta az idők próbáját, de a jogalkotó még dönthet a változtatás mellett bizonyos okokból.

Például a mostani voksolási rendszer (fővárosi szisztéma) problémás pontjaként említhető, hogy a kerületek lakosságszáma eltérő, ami aránytalansághoz vezet. Például a XI. kerület 143 ezer állandó lakossal, míg a XXIII. kerület 21 ezer állandó lakossal rendelkezett 2011-ben – zárta gondolatait a szakértő.

Címlapfotó: MTI/ Koszticsák Szilárd