Egy sor nemzetközi példa is bizonyítja, hogy a céges nyerészkedés áll a magas infláció mögött

Amerikában és Európában is jócskán megnőtt a járvány óta a céges nyerészkedés – ezt bizonyítja lapunk számos nemzetközi kutatással és adattal. Az IMF-től egy francia beruházási bankig, a Deloitte-től a legkülönbözőbb kutatóintézetekig, számos szereplő bizonyította, hogy az inflációt a nagyvállalati kapzsiság is emelte. Van olyan pénzügyi szakember, aki egyenesen zavargásoktól és a kapitalizmus végétől tart, ha minden így folytatódik - írta kedden a Magyar Nemzet.

Tenyek.hu

2023. szeptember 12., kedd 09:16

Vágólapra másolva!

Ahogy azt a Magyar Nemzet sorozatának első részében bemutatta, az euróövezetet vizsgálva a Nemzetközi Valutaalap közgazdászai kimutatták, hogy a 2022 első negyedéve és 2023 első negyedéve közötti áremelkedések mögött a nyereségek súlya közel 50 százalékos mértékű volt.

Az infláció számos országban, brutális mértékben jelent meg, és sok helyen sikerült kimutatni emögött a puszta nyerészkedési motivációkat is.

Így például az Economic Policy Institute tavalyi megállapításai szerint az amerikai nem pénzügyi vállalati szektorban 2007 és 2019 között összességében évi 1,8 százalékos ütemben nőttek az árak, de ez a mutató 2020 második negyedéve és 2021 vége között már 6,1 százalék volt.

Ugyanebben az időszakban az árak emelkedéséhez a vállalati profitok hozzájárulása 54 százalékos volt, ami az előző 40 év átlagának (11,4 százalék) közel az ötszöröse. A kutatóintézet szerint a pandémia utáni fellendülés történelmi összevetésben is magas haszonkulcsai ellentmondásban állnak azzal a felvetéssel, miszerint az inflációt egyszerűen a sokat emlegetett gazdasági túlfűtöttség okozta.

Szintén érdekes tény a tengerentúlról, hogy 2021-ben a Fortune 500 listáján található 28 élelmiszert, illetve egyéb fogyasztási cikket előállító nagyvállalat csaknem felénél emelkedett az átlagos haszonkulcs a pandémia előtti szinthez képest.

A 13 nagyvállalatból, amelyek a 2019-esnél nagyobb árréssel dolgoztak, 11 esetében az inflációnál is magasabb volt a változtatás. A legnagyobb amerikai tőzsdei cégek közül közel száznál legalább a 2019-es esztendőben tapasztalt szint másfélszerese volt a 2021-es haszonkulcs.

Ami Európát illeti, a balliberális Guardian című lap szerint az euróövezetet korábban sújtó sokkok alkalmával a cégek árrése elnyelte a költségnövekményt.
Ugyanis a lassú növekedés miatt a fogyasztók kevésbé voltak toleránsak a céges áremelésekkel szemben.

Az elmúlt években tapasztalt hektikus helyzetben azonban a vásárlók nem tudták pontosan megítélni a növekvő árak okát, ami gyorsabb emeléseket és értelemszerűen nagyobb profitokat eredményezett.

A fotó illusztráció: Tények archív

A Deloitte 2022. májusi elemzése szerint a fogyasztói hangulatban is megmutatkozott, hogy a vásárlók azt kezdték érezni: a cégek kihasználják őket. A vásárlók a pandémia és háború hatására emelkedő árakkal kapcsolatban valamivel elfogadóbbak, azt viszont kevésbé tolerálják, ha a vállalatok kapzsisága áll a drágulások háttérben.

A kutatás idején globálisan – a felmérésre a világ 23 államában került sor – a megkérdezettek 75 százaléka aggódott a mindennapi vásárlások során tapasztalható áremelkedések miatt.
Emellett a fogyasztók több mint fele, 54 százaléka érezte úgy, hogy a vállalatok a saját működési költségeik emelkedésénél nagyobb mértékben növelték az áraikat.

A Roosevelt Institute jelentése megállapította: a pandémia alatt nagy valószínűséggel ugyanazok a cégek emelték az árrésüket (és ezzel a profitjukat), akik azt megelőzően.

Eszerint válság vagy veszélyhelyzet idején szintén azok a vállalatok emelik leginkább az árakat, akik normál körülmények között is képesek visszaélni piaci erejükkel, kihasználva a versenytársak gyengeségét vagy hiányát.

A Société Générale globális stratégája, Albert Edwards szintén részletesen foglalkozott a greedflation, azaz a mohó nyerészkedés jelenségével. Edwards híresen pesszimista előrejelzőnek számít a nemzetközi pénzügyi világban, 2016-ban például a világgazdaság Titanic-szerű elsüllyedéséről írt, és az infláció visszatérését jósolta, amiben igaza is lett.

Ilyen fénytörésben is érdekes, hogy Edwards mostanság a nagyvállalati nyerészkedés kapcsán egyenesen „a kapitalizmus végét” érzi, mivel nem talált még példát hasonló folyamatra a világtörténelemben.

A közgazdász szerint

a mohó nyerészkedés vitatott téma. Ezzel együtt számomra egyértelmű, ugyanis nem találni precedenst a történelemben – beleértve az inflációs ’70-es éveket – olyan időszakra, amikor az egységre jutó költségek ilyen meredeken emelkedtek, de mindeközben az egységre jutó profit is nőtt. A mostani időszak egyedülálló. A dolgok ezúttal tényleg máshogy alakulnak.

Edwards viszont még ennél is tovább ment, a Financial Times beszámolója szerint ugyanis arról beszélt: ha folytatódik a mohó nyerészkedés jelensége, akkor az zavargásokhoz is vezethet.

Ez egy olyan meghatározó kérdés, amit a döntéshozók nem söpörhetnek tovább a szőnyeg alá