Szijjártó Péter: A kormány továbbra sem hagyja jóvá az újabb ukrajnai fegyverszállítások finanszírozását

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagállamok megállapodtak az Európai Békekeret forrásainak 3,5 milliárd eurós megemeléséről, amihez azonban a magyar kormány csak azután adta a hozzájárulását, hogy jogi garanciát kapott ezen pénzügyi alap"globális természetének" megőrzésére – közölte az MTI.

Leszögezte: ez azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni és az afrikai országoknak is támogatásokat fog nyújtani a blokk ebből a megemelt összegből annak érdekében, hogy ezen térségekben fenn lehessen tartani a stabilitást, s ezáltal megelőzhetők legyenek a biztonsági fenyegetést jelentő újabb migrációs hullámok.

Ennek kapcsán rámutatott, hogy az Európai Békekeret kimerülőben volt, mivel már mintegy hatmilliárd eurót fordítottak belőle a tagállamok az ukrajnai fegyverszállításainak részleges finanszírozására, és ezt a fókuszeltolódást hazánk élesen ellenzi, ugyanis az eszköz célja eredetileg az volt, hogy a világ számos pontján támogassák a stabilitás megőrzését, így enyhítve a kontinenst érő biztonsági fenyegetéseket.

- fogalmazott.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy hatalmas volt a nyomás, csaknem minden résztvevő sürgette az ukrajnai fegyverszállításokra szánt újabb 500 milliós részlet kifizetését, de Magyarország ezt nem hagyta jóvá.

- figyelmeztetett.

"Ez világos elvárásunk, ebből nem vagyunk hajlandóak engedni, azért az mégiscsak nonszensz, hogy miközben Ukrajna az Európai Uniótól, és benne Magyarországtól újabb és újabb anyagi áldozatvállalást vár a fegyverszállítás finanszírozására, addig a legnagyobb magyarországi bankot a háborús szponzorok listájára helyezi, és ott tartja" - húzta alá.

"Világossá tettem itt mai nap is Luxembourgban a főképviselőnek is és valamennyi tagállami miniszter kollégának is, hogy legyenek kedvesek lépéseket tenni ők is az ukránok irányába" - közölte. 

- tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: az ukrán hatóságok "könnyen túl lehetnének ezen a helyzeten, egy perc alatt levehetnék az OTP-t erről a listáról, ha akarnák, de úgy látszik, hogy az akarat egyelőre nincsen meg".

Az MTI közleménye szerint végül arra is kitért, hogy a pénzintézetet négy dologra hivatkozva vették fel a jegyzékbe az ukrán szervek, és ezek mind "nevetséges, hazug, mindenfajta valóságtartalmazó nélkülöző hivatkozások".