Rendkívüli: döntött a kormány, bejelentették Magyarország kilépését

A szerdai bejelentés fényében a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a bankból a kormányzati delegáltjait – értesült hiteles forrásokból a Világgazdaság.

Ahogy arról a Világgazdaság korábban beszámolt, szerda délután David Pressman amerikai nagykövet Budapesten bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyarországi központtal működő NBB-t, illetve három vezetőjét. Közülük ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.

A diplomata arról beszélt, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre (köztük az NBB-re) és személyre vetett ki szankciókat, mert véleményük szerint „Oroszország pártját fogják”. A szankciókkal akarják elérni, hogy Oroszország kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Mint mondta, hogy az USA nem ért egyet azzal, hogy „Magyarország vendégül látja” a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ez szerinte olyan probléma, amelyet muszáj megoldani.

Azt is leszögezte, hogy az USA fontos szövetségesének tekinti Magyarországot, és konstruktív kapcsolatot kíván fenntartani vele.

Információink szerint a kormány megvizsgálta az NBB körüli kérdéseket, és arra a döntésre jutott, hogy nem képviselteti tovább magát a nemzetközi pénzintézetben.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Mit lehet tudni az orosz bankról?

Az 1970-es alapítású NBB eredetileg a KGST-országok bankja volt, és a tagországok vállalatait hitelezte. A jelenlegi fő tevékenységei szerint kis- és középvállalkozásokat támogat a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában vesz részt. Az NBB székhelye 2019 óta Budapesten van. Ennek előzménye, hogy 2018 végén a kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a költözést. Magyarország még 2014 októberében írt alá egyetértési nyilatkozatot az NBB-tagságának tervezett megújításáról, miután a bank tevékenysége a 2010-es évek elején a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult.

Ezt bizonyítja, hogy az NBB az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény, amelynek célja a társadalmi és gazdasági fejlesztés, a jólét és a gazdasági együttműködés elősegítése a tagállamokban. Az orosz és a magyar fél új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is. Az akkori tájékoztatás szerint új alapokra helyezett bank céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevágott a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és illeszkedett a keleti nyitás politikájához.

Miért volt tagja az orosz banknak Magyarország?

Az NBB legnagyobb tulajdonosa jelen állás szerint Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnámé pedig 1,26 százalék. Egészen a közelmúltig Csehország és Szlovákia is tagja volt a nemzetközi pénzintézetnek, Bulgária és Románia jelenleg is tag, igaz, a napvilágot látott hírek szerint a bolgárok augusztus 15-től megszüntetik a részvényesi tagságukat.

Mindenesetre a régiós országok tagságának oka – így a magyar jelenlété is – egészen egyszerű: az NBB Kelet-Közép Európában elvitathatatlanul fontos szerepet játszott.

Ezért volt tagja Magyarország is. Csakhogy az orosz–ukrán háború kitörése óta, az arra válaszul adott nyugati szankciók miatt az NBB-t a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, arról lehetett hallani, hogy legkésőbb 2023 májusában kénytelen lesz átstrukturálni a kötvényeit. Így pedig nem volt értelme fenntartani a magyar jelenlétet.