Az uniós pénzek eltitkolt valósága: nem a magyar kormány, hanem Brüsszel van óriási bajban

A Világgazdaság cikke szerint, miközben a magyar nyilvánosság hosszú ideje rendre csak azzal a kérdéssel szembesül az uniós pénzek kapcsán, hogy vajon mikor oldja fel végre az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni vétóját a kifizetésekről, addig a teljes uniós képet nézve az látszik, hogy ezeknek a pénzeknek a megérkezése a tagállamokhoz bizonytalan. Még akkor is, ha Brüsszel már jóváhagyta a forrásokat, ez pedig megtörtént a 27 tagország túlnyomó többségénél. Mégis, a teljesítések nagyon alacsony szinten állnak. 

Erre a szempontra az Európai Bizottság működését közelről ismerő források hívták fel a Világgazdaság figyelmét. Mindez a megállapítás azért lényeges, mert általánosságban elterjedt nézet, hogy az EU-s pénzek megérkezése közvetlenül és számottevően befolyásolja a magyar gazdaság helyzetét. Az biztos, hogy bizonyos programok – például a pedagógusbérek nagyarányú fejlesztése – kötött ehhez, azonban azt is látni kell, hogy az eddigi gyakorlat alapján

Mindez pedig felveti azt a kérdést, hogy valójában mekkora hatása is lenne a hazai gazdaságban az uniós források feloldásának, és hogy nem túlzottak-e az ehhez kapcsolódó gazdasági várakozások, akár a forint–euró árfolyam vonatkozásában is.

A kép illusztráció: Shutterstock

Hogy áll az uniós pénzek kifizetése Európában?

A fenti gondolatmenet nem légből kapott, ezt a legfrissebb, a helyreállítási pénzek kifizetéséről (Recovery and Resilience Facility, RRF – az EU kiemelt kezdeményezése, amelynek célja a Covid-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése) szóló konkrét kimutatások is alátámasztják. Ezeknek az április 5-i összefoglalója került most a Világgazdaság birtokába. Következzenek ennek legfőbb állításai.

• Az idén eddig, tehát több mint három hónap alatt hat kifizetésre került sor (görög, portugál, máltai, cseh, szlovák és spanyol), összesen 13,1 milliárd euró értékben.
• 2023-ban még egy tagállam sem adott be kifizetési kérelmet, pedig hétnek (Belgium, Észtország, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lengyelország és Szlovénia) még 2022-ben kellett volna benyújtani igényt mintegy 27,5 milliárd euró értékben.
• Továbbá kilenc tagállam (Bulgária, Csehország, Írország, Spanyolország, Horvátország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovákia) március végi határidővel tervezett benyújtani kifizetési kérelmet, összes 11-et 21,2 milliárd euró értékben.

Az egy dolog, hogy a kérelmek csúsznak, ennél is meglepőbb, hogy a kifizetések is, és ráadásul nem is csak elvétve, hanem gyakorlatilag ez a jellemző. Tizennégy tagállamhoz egyáltalán nem érkezett pénz, bár a kérelmeiket eljuttatták az Európai Bizottsághoz. Igaz, közülük tízen az előfinanszírozást legalább megkapták. Öt tagállam (Írország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Svédország) azonban egyeurónyi forráshoz sem jutott hozzá,

Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni azt is, hogy öt tagállamnak még nincs aláírt operatív megállapodása, így pedig nem nyújthat be kifizetési kérelmet. Nyolc tagállam pedig még nem adott be kifizetési kérelmet. Ezekből a statisztikákból összegző számadatokat is lehet képezni, amelyek jól mutatják az RRF-eszköz lebonyolításának alacsony hatékonyságát:

• Az indikatív, 2023. első negyedévi határidőig a 22 operatív megállapodást kötött tagállamnak 60 kifizetési kérelmet kellett volna benyújtania, ebből eddig 36-ot sikerült, de csak úgy, hogy 10-et eleve később adtak be. A hiányzó 24 azt jelenti, hogy az igénylések 40 százaléka nem is készült el.
• Összegszerűen az mondható el, hogy eddig 151,8 milliárd eurót fizetett ki Brüsszel (56,6 milliárd előfinanszírozás, 95,2 milliárd kérelem utáni kifizetés). Bírálat alatt van még 23,5 milliárd, és 43,6 milliárd euró értékű kifizetési kérelmet (ez 20 százalék) még nem adtak be.

A kép illusztráció: Shutterstock

Mi várható az uniós pénzek kifizetése kapcsán?

Röviden összefoglalva: további csúszások. Az elmúlt hetekben az Európai Bizottság ugyanis bejelentette, hogy amennyiben az adott tagállam a részlegesen kedvezően elbírált kérelmeknél 6 hónapon belül nem valósítja meg a nem teljesített intézkedéseket, akkor elveszíti az érintett források egészét. Mivel minden tagállam abban érdekelt, hogy elkerülje a forrásvesztést, ezért ennek fényében várhatóan csak akkor adja le a kifizetési kérelmét, ha már minden benne vállalt intézkedés (uniós szakzsargonban mérföldkő) teljesült. Ebből fakadóan a Világgazdaság forrásai azt valószínűsítették, hogy előbb-utóbb felmerül az RRF 2026-os végrehajtási határidejének meghosszabbítása.

Ez egyébként magyar szempontból jó hír lenne, ugyanis teljesen életszerűtlen, hogy miután Brüsszel jelenleg is blokkolja a magyar pénzeket, ezeket egy esetleges feloldás esetén sikerülne elkölteni és ezekkel elszámolni kevesebb mint három év alatt.

Navracsics Tibornál elszakadt a cérna: beszólt az Európai Bizottságnak, de aztán kiderült, csak viccel. A területfejlesztési miniszternek nincs belső információja arról, hogy csúszna az uniós források érkezése, nyárra várja a pénzt.