Rendszeresek a befolyásszerzési kísérletek a baloldalon

Nem a debreceni CATL akkumulátorgyár elleni az első olyan akciózás, amely mögött jól beazonosítható külföldi érdek rajzolódik ki. Már többször hangsúlyozta a Magyar Nemzet, hogy az akkumulátort gyártó üzemek telepítéséért most nagy verseny folyik Európában, hiszen az autóipar áthangolása elektromos meghajtásra megállíthatatlanul folyik. A baloldal azonban nem csak most választotta a Magyarországéval ellentétes érdekek kiszolgálását.

Emlékezetes például, hogy a bécsi székhelyű, Magyarországon is működő Négy Mancs Alapítvány 2006 novemberétől nemzetközi kampányt folytatott a kényszertömött libákból származó hús ellen, és feketelistát készített, amelyen több magyar cég neve is szerepelt. Az akkori balliberális kormányzat nem védekezett kellőképpen a befolyásolás ellen, ennek pedig az lett a következménye, hogy az állatvédők kampánya után német áruházláncok függesztették fel a hízott liba forgalmazását 2008-ban.

A Négy Mancs mögött felsejlő francia érdekeket nem sikerült teljeskörűen bizonyítani, habár a 2010-ben hatalomba kerülő második Orbán-kormány idején ezzel megpróbálkoztak.

A lap szerint egyébként mire az elszámoltatás elkezdődhetett volna, a baj már megtörtént: a legnagyobb hazai, hízottliba-májat termelő cég, a Hungerit Zrt. 2008 szeptemberétől megszüntette a hízott baromfi vágását, és emiatt kétszáz munkástól is megváltak. A döntést a cég az osztrák bejegyzésű Négy Mancs Alapítvány kampányával indokolta, amelynek eredményeként a Rewe csoport (Metro, Lidl) és a Kaufland felhagyott a magyar libamáj forgalmazásával Ausztriában és Németországban. A Hungerit mellett számos kisebb tenyésztő látta kárát az „állatvédők” agresszív kampányának. A Magyar Narancs 2019-es cikke szerint egyébként a Négy Mancs azóta a megszűnés szélén áll.

Szintén francia érdekeket sértett a második Orbán-kormány azon lépése, amellyel újra hazai kézbe vette a kafetériaellátást.

A balliberális kormányok idején ugyanis ezt is kiszervezték külföldre, a francia Cheque Déjeuner az utalványok után realizált hasznot pedig kivitte az országból. A kormány alternatívaként az Erzsébet-utalványt hozta létre, amelyet azonban nemzetközi bíróságokon támadtak meg.
Az Erzsébet-utalványt végül meg is kellett szüntetni, és 2018-ban a francia utalványgyártó cég is pert nyert a magyar állam ellen, de addigra már kivonultak a magyar piacról. Az Erzsébet-utalványokat is rendszeresen kritizálták a baloldali sajtóban, az ellenzéki politikusok pedig rendre azt követelték, hogy inkább készpénzt adjon a kormány.

Fekete-Győr András és Cseh Katalin (A fotó illusztráció: MTI)

Kirívó eset volt a Momentum Mozgalom indulását jelentő NOlimpia kampány is 2017 januárjában. A 2024-es olimpia rendezéséért már csak három pályázat volt versenyben, a budapesti, a párizsi és a Los Angeles-i, amikor Fekete-Győr Andrásék elkezdtek aláírásokat gyűjteni a magyar pályázat ellen. Több mint 200 ezer aláírás jött össze, a Budapesti Olimpiai Bizottság pedig vissza is vonta a pályázatot.

Ezután a jövő évi játékok rendezésének jogát Párizs, a 2028-as játékokét pedig Los Angeles kapta, Franciaországban és az USA-ban ugyanis nem kezdtek aláírásgyűjtésbe a játékok ellen.

Hasonlóan nagy akciózás volt 2018 végén, amikor a baloldal pártjai a parlamentben obstruáltak a munka törvénykönyvének módosítása ellen. A kormány a hazánkba érkező befektetők érdekében tett módosításokat, amelyeket a baloldal rabszolgatörvényként azonosított. A módosításokat elfogadták, de Magyarországon nem terjedt el a rabszolgatartás. A foglalkoztatottság pedig rekordmagasan van részletezte a Magyar Nemzet.