Szijjártó: Magyarország és a magyar nép már nagy árat fizetett az ukrajnai háborúért

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a béketeremtésről és a béke fenntartásáról szóló ülésen köszönetet mondott a testület japán elnökségének a tanácskozás összehívásáért, mondván, hogy ez rendkívül időszerű és egyedülálló is, ugyanis a nemzetközi politikai diskurzust még mindig inkább a háborús retorika uralja.

"A háborús retorika nagyon hangos, míg a békeretorikát alig hallani" - fogalmazott.
Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarországon súlyosan és azonnal érezhetők a fegyveres konfliktus negatív hatásai, ezért a kormány rendkívüli módon érdekelt a békében.

Több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, mintegy 7 milliárd euróról 17 milliárd euróra nőtt az energiaimport éves költsége, az infláció az egekben van - sorolta.

Ráadásul - emlékeztetett rá - ukránok mellett kárpátaljai magyarok is nagy számban esnek áldozatául a harcoknak.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország máris nagy árat fizetett ezért a háborúért, annak ellenére, hogy a magyar emberek soha nem akartak háborút és nem is felelősek azért.

"A magyar emberek rendkívül világossá tették a tavalyi parlamenti választáson, hogy ez nem a mi háborúnk, nem akarjuk ezt a háborút és nem akarunk részt venni semmilyen háborúban senki ellen" - húzta alá.

Majd kitért a háború tragikus következményeire is, kiemelve, hogy emberek ezrei halnak meg, milliók kényszerülnek lakóhelyük elhagyására, családokat szakítanak szét, a szankciók pedig hatalmas kihívást jelentenek az európai gazdaság számára.

"Lehet, hogy ez több száz vagy ezer kilométerre, egy óceánnal arrébb kicsit másképp néz ki, de higgyék el nekem, hogy mi, akik a szomszédságban élünk, nagyon súlyosnak látjuk a helyzetet" - jelentette ki.

"Kérem, fogadják ezen üzenetet a közvetlen szomszédságból, ennek a háborúnak haladéktalanul véget kell érnie, mert a 25. órában vagyunk, a békére kell fókuszálnunk" - tette hozzá.

A miniszter ezzel kapcsolatban felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a háború retorikáját váltsa fel a béke retorikája, és a nagyhatalmak kerüljék a háború elhúzódásának, eszkalációjának kockázatával járó intézkedéseket, sőt nyilatkozatokat is.

Leszögezte: a fegyverszállítások fokozása helyett a tűzszünet megteremtésére és a béketárgyalások megkezdésére kellene összpontosítani.

"Az ENSZ nem a hasonlóan gondolkodó országok integrációjaként jött létre, ez egy platform a vitára, olyan országok között is, amelyek nem szívesen ülnek egy asztalhoz" - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a kommunikációs csatornák elvágásával a világ a békének még a reményét is feladná.

Forrás/Fotók: MTI